A szakszervezet szerint a kormány ajánlásai hiányosak, ellentmondásosak és túl későn jöttek – írja a Magyar Narancs.

 A szeptember elsejei tanévkezdés előtti utolsó napokban is dolgoznak az iskolák helyi járványügyi szabályzataikon.  Az intézményi dokumentumokat a köznevelésben az Emmi intézkedési terve, a szakképzésben az ITM ágazati ajánlása alapján kell elkészíteni – a két minisztérium útmutatóit augusztus 17-én kapták kézhez az iskolák.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a rendelkezésre álló idő rendkívül szűkös, korábban kellett volna lépnie a kormánynak. Sérelmezik azt is, hogy a minisztériumok nem adtak egyértelmű utasításokat.

Miközben az állami centralizáció olyan méreteket ölt, hogy a NAT már azt is előírja, hol tartsak történelemből november 18-án, a felelősség ilyen letolása az intézmények szintjére komoly cinizmusra vall

– mondja Gosztonyi.

 Az Emmi és az ITM közötti rivalizálást látja abban, hogy külön ajánlások vonatkoznak a köznevelési és a szakképző intézményekre. Van néhány érdekes eltérés: míg az Emmi a maszkviselést csak javasolja ott, ahol nem tartható meg a 1,5 méteres védőtávolság, az ITM kötelezővé teszi. Az ITM indokolt esetben lehetőséget ad a szakképző intézményeknek a (részleges) online oktatásra való átállásra, az Emmi viszont az Operatív Törzshöz telepíti ezt a döntési jogot.

Budaörs

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában már az Emmi-ajánlás megjelenése előtt elkezdtek dolgozni a járványügyi intézkedéseken, így időben elkészültek, pénteken a nevelőtestület is megszavazhatja a helyi szabályzatot. Turcsik Viktor igazgató nem hiányolja a tiltásokat vagy kötelezéseket a központi anyagból, inkább örül annak, hogy saját viszonyaikra tudták szabni a protokollt.

A Hermanban változtatnak a csengetési renden: az alsósok és a felsősök 15 perc különbséggel kezdik meg a tanítási napot, így a szüneteik is eltérő időpontokban lesznek. Az utolsó két órát 40 percesre rövidítik, hogy több idő jusson az ebédeltetésre, és egyszerre kevesebben tartózkodjanak az ebédlőben. Az udvaron szünetekben nem lehet majd tartózkodni, ehelyett – amíg az időjárás engedi – azt szorgalmazzák, hogy egy-egy tanítási órát vigyenek ki szabad térre a pedagógusok.

Turcsik Viktor azt mondja, a tanórákon nem, a közlekedő terekben viszont erősen ajánlják a maszkviselést. Ez az alsósoknak nem lesz nagy teher, nekik jellemzően minden órájuk ugyanabban a teremben van, felsőben viszont nem lehet teljesen elkerülni a termek közötti közlekedést, hiszen az idegen nyelvet például csoportbontásban tanulják. Azokban a termekben, amelyeket több osztály/csoport is használ, kézfertőtlenítőt helyeznek ki, illetve órák között is takarítják majd az ilyen helyiségeket. „Három takarítóval dolgozunk, az ő időbeosztásuk egy kicsit katonásabb lesz” – mondja az igazgató.

Igyekeznek továbbá „eszelős tájékoztatási kampányt” folytatni a gyerekeknek és a szülőknek. „Azt a hangulatot kell közvetítenünk, hogy együtt vagyunk, de figyelni kell a távolságtartásra. Felsőben már megjelenik az ölelkezés, kézfogás, puszi – ezekkel most érdemes vigyázni.”

AKG

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (amelyben már általános iskola is működik) szintén kidolgozta saját járványügyi intézkedéseit. Az alternatív iskolában zajló munka alapegységei a kb. 50 gyerekből és 4-6 pedagógusból álló osztálypárok vagy „kisiskolák”. Horn György pedagógiai vezető szerint elsődlegesen azt kell megoldaniuk, hogy a kisiskolák zárt egységekként működjenek, ne keveredjenek egymással – például úgy, hogy a kisiskolák tagjai együtt közlekednek az iskolán belül, egyszerre mennek ebédelni.

Az AKG-ben tanévkezdésre mindenkinek ki kellett töltenie egy egészségügyi nyilatkozatot, reggelente pedig mindenkinek megmérik a lázát. Ha egy család bármilyen okból fél az iskolába járástól, kérhetik, hogy a gyerek online kapcsolódjon be az oktatásba, ahogy a tanároknak is lehetőségük van az online tanítást választani.  „Mivel a pedagógiai programunk eleve digitális alapra épül, nem okoznak nagy gondot a rugalmas megoldások” – magyarázza Horn.

Arra számítanak, hogy ha megjelenne a vírus az intézményben, az csak egy adott kisiskolát érintene, de felkészültek a járványhelyzet rosszabbodására is. „A/B hetes vagy 2/3 napos váltott jelenléti-online oktatásban gondolkodunk. Ezt a munkarendet önállóan nem tudjuk bevezetni, amennyiben indokoltnak látjuk, el kell majd érnünk a döntéshozóknál, hogy engedélyezzék.”

Hiányok

A PSZ leginkább a veszélyeztetett pedagógusok helyzetének rendezését hiányolja a kormányzati ajánlásokból. Míg az bekerült az Emmi anyagába, hogy a tartós betegsége miatt veszélyeztetett tanulók hiányzásait igazoltnak kell tekinteni, a pedagógusoknál nincs ilyen kitétel. Pedig Gosztonyi Gábor szerint a cukorbetegség, a pajzsmirigy- és a felső légúti megbetegedések nem ritkák a tanárok körében. „Vérlázító, hogy a kolléga vagy az egészségét veszélyezteti azzal, hogy bemegy, vagy a megélhetését azzal, hogy nem megy be.”

A szakszervezet a köznevelés-stratégiai kerekasztal hétfői ülésén azt is felvetette, vezessék be az érkezéskori lázmérést minden iskolában, vagy teszteljék legalább tanévkezdéskor a pedagógusokat, de a kormányzat képviselői „elegánsan kitértek” az ilyen kérdések elől. „Úgy tűnik, negligálják azokat a javaslatokat, amelyek pénzbe kerülnének” – mondja Gosztonyi.

Szerinte a 1,5 méteres távolság megtartása a tantermekben fizikai lehetetlenség, ezért a PSZ is javasolta a hibrid (váltott jelenléti-online) oktatást, de úgy tűnik, a kormány egyelőre ragaszkodik a normál tanévkezdéshez.

Forrás: Magyar Narancs