Amikor a koronavírus-járvány miatt az év első felében számos országban bevezették a karantént, sokan spekuláltak arról, hogy az összezártság a népesedési adatokon is érezteti majd a hatását, és kilenc hónappal a korlátozások bevezetése után jókora baby boom várható. Az új, még meg sem született generáció azonnal megkapta a baby zoomers és a coronials címkéket. Magyarországon szintén elindultak a találgatások arról, hogy a koronavírus vajon hátszelet ad-e a tavaly tavasszal beharangozott, majd júliusban bevezetett családtámogatási intézkedéseknek, például a babaváró támogatásnak, vagy inkább visszafogja már érezhető hatásaikat. A Qubit cikke.
Az egészségügyi, gazdasági és társadalmi tényezők együttállásai miatt nehéz erre a kérdésre határozottan válaszolni. Habár számos tanulmány megerősíti, hogy az időben és nagyságrendekben eltérő katasztrófák, csapások, pusztító természeti jelenségek és a születésszámok változása között léteznek ok-okozati összefüggések, nagyon úgy tűnik, hogy minden a mértéktől függ. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa szerint Magyarországon pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a családtámogatási intézkedések az év első felében már elkezdték éreztetni a hatásukat, ezért nehéz lesz elkülöníteni a vírus miatti változásokat az együttesen ható egyéb trendektől. A kutató mégis úgy véli, hogy a koronavírus nagy valószínűséggel a születésszámok csökkenését hozza majd magával,.
Ha lekapcsolják a villanyt
Széles körben elterjedt az a városi legenda, hogy kilenc hónappal a nagy New York-i áramkimaradást követően, amikor 1965-ben több mint 30 millióan maradtak körülbelül 13 órára áram nélkül, jelentősen megugrottak a születésszámok. A New York Times részletes cikksorozatot közölt az úgynevezett blackout baby boomról, a jelenség tudományos vizsgálatát követően azonban kiderült, hogy szignifikáns születésszám-emelkedés nem történt az áramszünet miatt.
Lyman Stone, az amerikai Institute for Family Studies kutatója szerint társadalmi és politikai tényezők is hatással lehetnek a katasztrófák és a termékenység közötti kapcsolatra, a legfontosabb tényező azonban a bekövetkező csapás nagysága: minél több embert érint, annál nagyobb, általában negatív hatással jár a születési adatokra. A kutató szerint a historikus adatokból az derül ki, hogy kisebb mértékű viharok és áramkimaradások esetén, amikor az összezártság átmeneti és az emberek bizakodóak a jövőt illetően, kilenc hónap múlva valóban bekövetkezik egyfajta, kisebb növekedés a születési rátákban, a komolyabb gazdasági károkkal és pusztítással járó természeti katasztrófák, politikai válságok és járványok azonban jelentősen csökkentik a világra jövő gyermekek számát.
A spanyolnátha és a 2008-as válság tapasztalatai
A kutatók mindenesetre úgy találták, hogy a gyermekszámokban bekövetkező visszaesés ugyancsak átmeneti. Az 1918-as spanyolnátha közvetlenül a járvány után Svédországban, Norvégiában, Tajvanon, Japánban, Indiában és az Egyesült Államokban is csökkentette a születések számát, az utána következő 1-5 év azonban lassú növekedésről árulkodik. A hatások mindenesetre országonként nagyon változó képet mutattak: Svédországban és Norvégiában, ahol a járvány miatt sokan elveszítették a házastársukat és a házasodási hajlandóság is alacsonyabb volt, hosszú éveken át csökkentek a gyerekszámok. Ehhez képest Indiában, ahol a pandémia miatt az egyes családoknak több termőföld jutott, és így jobb gazdasági helyzetbe kerültek, a járvány után sokkal több gyermek született.
A 2008-as világválság szintén otthagyta lenyomatát a születési adatokon.
A Brookings Intézet kutatói azt találták, hogy az Egyesült Államokban a 2007-es adatokhoz képest, amikor 1000 szülőképes korú nőre (15-44 közötti nők) 69,1 születés jutott, 2012-ben ugyanez a szám már csak 63-at tett ki. Ez a 9 százalékos csökkenés közel 400 ezerrel kevesebb gyermek születését jelentette. Ha a kutatók egészen az állami szintre lebontva vizsgálták a számokat, az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala népesedési, az Egyesült Államok Egészségügyi Statisztikai Központja születési és a Munkaügyi Statisztikai Hivatal munkanélküliségi adatait, kiderült, hogy azokban az államokban tapasztalták a legnagyobb zuhanást a születési adatokban, ahol a legnagyobb volt a recesszió. Egyszerű, súlyozatlan becsléssel számításaik szerint a munkanélküliségi ráta 1 százalékpontos növekedése 1,4 százalékkal csökkenti a születési rátát.
Születés karanténban
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár, és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna. A Brookings Intézet kutatói jövőre egyenesen 300-500 ezerrel kevesebb újszülöttre számítanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában pedig azt várják, hogy az eleve csökkenő gyermekszületési trendekre erősít rá a COVID.
Ennek alátámasztásához nem kell messzire menni - elég a hálószobáig. Justin Garcia, az Indianai Egyetem Kinsey Intézetének szexkutatója a március közepétől május közepéig tartó időszakban felmérést végzett arról, hogyan hat a párok szexuális életére a karantén. A tanulmányból kiderül, hogy a megkérdezettek közel fele kevesebbet szexelt a karantén idején és kevésbé élvezte (habár néhányan kedvet kaptak a kísérletezéshez). A Financial Times kérdésére a kutató azt válaszolta, hogy ez a két hónap biztosan nem fog baby boomot eredményezni. Mint mondta, „az emberek igen magas aránya stresszről és aggodalomról számol be, és ezek nem a szexualitásnak kedvező pszichológiai állapotok”.
Sarita Bennett, az Észak-Amerikai Bábák Szövetségének elnöke, családorvos és szülésznő a USA Today kérdésére pedig azt mondta, még ha több terhességről számolnának is be, nem biztos, hogy végül ténylegesen több baba születik meg. „A statisztikák azt mutatják, hogy amikor pánik vagy terror uralkodik, az emlősök normális reakciója a vetélések és a koraszületések számának emelkedése – mondta a főbába. – Minél nagyobb a pánik, ez annál negatívabb hatással jár a várandósokra”.
Fejlődő országok + COVID = nem várt terhességek
Ehhez képest a fejlődő világban, ahol a család és a gyermekek számos helyen egyfajta kockázati biztosítékként jelennek meg és az egészségügyi rendszerek a fejlett világ országaihoz képest nagyobb mértékben terhelődnek meg, egy nagyobb válság hatására - legalábbis átmenetileg - megugorhatnak a születésszámok. Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) becslései szerint például a koronavírus miatt túlterhelt egészségügyi rendszerek és a globális ellátási láncok zavarai miatt több mint 47 millió nő veszítheti el a fogamzásgátláshoz való hozzáférését, ami közel 7 millió nem várt terhességet okozhat. A WHO várakozásai alapján pedig Indiában, Kínában, Nigériában, Pakisztánban és Indonéziában várható nagyobb baby boom a járvány kihirdetését követő kilenc hónap elteltével.
Szakértők szerint a Fülöp-szigeteken is több mint ötmillió nő esik el a fogamzásgátlás különféle lehetőségeitől, és emiatt a 2020-ra előrejelzett, több mint 1,8 millió nem várt terhesség az UNFPA és a Fülöp-szigeteki Egyeteme Népesedési Intézete (UPPI) becslései szerint további 751 ezerrel emelkedhet meg, ha a járványügyi korlátozások az év végéig érvényben maradnak a keresztény országban.
Mi a helyzet nálunk?
A KSH nemrég kiadott gyorstájékoztatója alapján a tavalyi év első félévéhez képest a 2020. januártól júniusig tartó időszakban 5,5 százalékkal nőtt a világra jött gyermekek száma. Ha az egyes hónapokra bontjuk az adatokat, azt találjuk, hogy ez az arány a karantén előtt, vagyis január-februárban 8,8 százalékkal, a karantén idején, vagyis március-április-májusban viszont mindössze 2,3 százalékkal emelkedett, mielőtt júniusban újra felugrott volna 8,2 százalékra, ami még mindig nem éri el a járvány előtt, január-februárban mért arányt.
Kapitány Balázs szerint mindenesetre óvatosan érdemes kezelni ezeket az számokat, mivel egyrészt előzetes adatokról van szó, másrészt a karantén idején az egészségügyi rendszert ért megterhelés miatt akadozhatott az adminisztráció, és emiatt elképzelhető, hogy a karantén idején született csecsemőket később anyakönyvezik. A kutató szerint az adatgyűjtés folyamata és módszerei miatt a következő év augusztusáig nem is lesznek pontos és részletes adatok, amelyekből a koronavírus születésszámokra gyakorolt, magyarországi hatásaira lehetne következtetni. Például arra, hogy mennyire jutottak hozzá az érintettek a sürgősségi orvosi ellátáshoz, vagy arra, hogy miként alakult a terhességmegszakítások száma.
Hatással lehet-e a meddőségi kezelések elmaradása a születésszámokra?
A koronavírus-járvány a meddőségi kezeléseket is megnehezítette. A legtöbb magánklinika és állami intézmény a karantén kezdetén bezárt, és az intézeteket máig az óvatos nyitás jellemzi, lehetőség szerint minél kevesebb személyes jelenlétet igénylő vizsgálattal és konzultációval. Bár a meddőségi kezelések bizonytalansága örökre elvehette számos pár gyermekvállalási kedvét, és tovább nehezítette az egyébként is súlyos testi és lelki megterheléssel járó folyamatot, a statisztikákon számottevően valószínűleg nem rontanak tovább a meg nem születő lombikbébik. Kapitány szerint ugyanis az újszülöttek 80-90 százaléka nem a mesterséges megtermékenyítéshez hasonlóan konkrét orvosi kezelés segítségével születik, hanem például hormonkezeléssel, amelyet nem feltétlenül kellett felfüggeszteni.
A KSH-NKI munkatársa szerint az összes gyermekszám mintegy 2-3 százaléka, ténylegesen körülbelül 2-2500 lombikbébi születik évente, így még ha a számuk a felére is esik vissza, ez mindössze 1 százalékos termékenység-csökkenést jelent, márpedig a jelenlegi adatok alapján a kutató ennél nagyobbra becsüli az ingadozás mértékét. Sőt, a termékenység természetes ingadozását okozó tényezők, például az éven belüli ingadozás vagy a hőmérséklettel összefüggő volatilitás hatásai miatt sem várható, hogy a meddőségi kezelések kiesése a karantén idején számottevő változást okozzon az országos adatokban.
Összességében tehát a jelenlegi népesedési adatokon érzékelhető, számottevő növekedésnek a koronavírushoz valószínűleg semmi köze, a népességfogyást megállítani kívánó, elsősorban a tehetősebb rétegeket segítő családpolitikai intézkedésekhez, például a babaváró hitelhez annál több.
Ha ez most beszakad, akkor majd filozofálhatunk, hogy az történt, hogy ennek a népesedéspolitikai csomagnak ilyen hamar kiesett a hatása, vagy az, hogy egyébként nagyon sikeres lett volna, de a koronavírus keresztülhúzta a számításokat
– mondta a kutató, aki szerint legközelebb jövő nyáron láthatunk majd ennél tisztábban.
Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Forrás: Qubit
