Nem szűkíteni, hanem szélesíteni kellene a felsőoktatás kapuit, aztán majd az egyetemen eldől, ki állja meg a helyét – mondta a Népszavának a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Murai László.

Rekord kevesen jelentkeztek idén egyetemre, a felvettek száma is alacsony. Van ok aggodalomra?

Szerintem van. Az, hogy a magyar fiatalok jelentős része egyik évről a másikra úgy érezte, nem éri meg a magyar felsőoktatásba jelentkezni, a HÖOK szempontjából és nemzetstratégiai szempontból is aggasztónak mondható. Mert az, hogy minél több jól képzett, a saját szakterületén kiváló diplomás legyen Magyarországon, nemzeti érdek. Ha a számuk továbbra is csökkenni fog, muszáj lesz felülvizsgálni a jelenlegi felsőoktatási struktúrát, s ennek alapján meghozni azokat a döntéseket, amelyekkel visszafordítható a romló tendencia.

Tehát azért jelentkeznek most 20 ezerrel kevesebben, mert sokaknak elment a kedve az egyetemi továbbtanulástól?

Nem feltétlenül, én inkább úgy fogalmaznék,

sokan nem láttak perspektívát az egyetemi képzésekben, vagy úgy érezték, nem fogják megugrani azt a küszöböt, ami a bekerüléshez kell.

Egy 2014-es kormányrendelet megemelte a bemeneti követelményeket: 2019 végéig még úgy tűnt, akinek nincs legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségije és egy középszintű, B2-es nyelvvizsgája, az idén nem mehet egyetemre. Tavaly ősszel a HÖOK-kal elkezdtük igen erősen megkérdőjelezni a kötelező nyelvvizsga szükségességét, mert azt láttuk, ha ez a feltétel megmarad, akár 20-30 ezerrel is csökkenhet az egyetemekre bekerülő fiatalok száma, ami katasztrófa lett volna. Szerencsére sikerült egyezségre jutni a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a nyelvvizsga-követelményt végül törölték. Ám a döntés – a jelek szerint – sajnos túl későn született meg. Igaz, nem 20-30 ezerrel, hanem 10 ezerrel kevesebben nyertek felvételt, de még ez a szám is aggasztó.

A kötelező emelt szintű érettségi elvetését nem javasolta a HÖOK?

Nem. A kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban is azt éreztük, hogy egy ezer kilométeres falat kell átugranunk ahhoz, hogy elérjük, hogy visszalépjen ettől a kormány.

De javasolták volna, ha látnak esélyt a sikerre?

Nem vagyok benne biztos. A kötelező nyelvvizsga és a kötelező emelt szintű érettségi között fontos különbség, hogy míg az utóbbira a közoktatásnak kötelessége felkészítenie a diákokat, addig a B2-s szintű nyelvtudás elérése nincs előírva a Nemzeti alaptantervben (NAT). Ezért is döntöttünk úgy, hogy a nyelvvizsga-követelménnyel kapcsolatban próbálunk egyezségre jutni.

Vagyis a NAT szerint sem az érettségihez kell legalább középszintű nyelvtudás és nyelvvizsga, hanem a diplomához. Ennek ellenére többen a közoktatás hibájának tarják, hogy sokan a nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni diplomáikat. Az egyetemeknek ebben nincs felelőssége?

Ez elég összetett kérdés, nehéz meghatározni, pontosan kinek mi lenne a feladata. Ha minden tökéletesen működne a közoktatásban, azzal az óraszámmal, amivel a diákok egészen fiatal koruktól kezdve a gimnázium végéig tanulják az idegen nyelveket, egy középfokú nyelvvizsgát meg lehetne szerezni.

De a nyelvvizsga akkor sem középiskolai, hanem egyetemi követelmény.

Nem vitás, a felsőoktatásban is van mit fejleszteni ezen a téren, több lehetőséget kellene biztosítani a hallgatóknak ahhoz, hogy a diplomához szükséges nyelvi kompetenciákat megszerezzék.

Sajnos nincs átfogó idegennyelvi koncepció a magyar felsőoktatásban, a leggyakrabban intézményi szinten dől el, hol, mennyi erőforrás van arra, hogy a hallgatóknak ezt a kompetenciaterületét fejlesszék. Én abban látok lehetőséget, hogy a tanterveket erősítsék meg például angol nyelvi modulokkal. Az sem lenne feltétlen szükséges, hogy a nyelvvizsga kimeneti követelmény legyen.

Európában nincs még egy olyan ország, ahol a diplomához nyelvvizsgát követelnek meg, mert a hangsúly az adott szakterülethez tartozó nyelvi kompetenciákon van.

Ha jól értem, a HOÖK azt szeretné, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba. Ám az elmúlt évek intézkedései alapján a kormány mintha nem osztozna ebben a véleményben.

Két markáns eleme, hitvallása van a szervezetünknek.

Az egyik, hogy Magyarországon szükség van széles körben hozzáférhető felsőoktatásra. Ha valaki egyetemre akar járni, legyen lehetősége bekerülni. Aztán ott majd kiderül, megállja-e a helyét. A másik, hogy olyan magas értékű diplomát kapjanak a végén, amivel könnyen el tudnak helyezkedni.

Én egyébként nem feltétlen látom, hogy a 2014-es kormányrendeleten kívül szűkültek volna a lehetőségek. A kapacitás, az államilag támogatott férőhelyek száma nem csökkent.

Korábban ennek ellenkezőjéről lehetett hallani.

Összességében nem jellemző, sőt az elmúlt három évben arányaiban több államilag támogatott férőhelyre tudtak felvenni hallgatókat. A probléma az, hogy egyre kevesebben jelentkeznek, ami demográfiai szempontból nem magyarázható. A döntéshozóknak és nekünk is nagy felelősségünk van abban, hogyan tovább. Azt mondjuk, hogy elfogadjuk a mostani helyzetet, vagy azt kommunikáljuk a fiatalok felé, hogy aki érez magában erőt, felkészültséget, igenis próbálja meg az egyetemet. A felsőoktatás irányítása felől is kellene egy „egyetemistabarátibb” kommunikáció.

Már évek óta központi ponthatárokat szabnak meg, egyes szakokon központilag határozták meg a férőhelyeket. Ez nem szűkítés?

Ez 2011-2012-ben valóban így volt, de azóta optimalizálódott a helyzet. Rengeteg képzésen lejjebb ment a központi ponthatár is. Például 2012-ben, a jogászképzésen 50 állami férőhely volt országosan, ma intézményenként van ennyi. A támogatott réteg sokkal nagyobb lett, mint amilyen a Hoffmann Rózsa-féle felsőoktatási koncepcióban szerepelt. Akkor ez elsősorban piaci döntés volt, mert azt látták, a jogász és gazdasági képzések hirtelen beterítették a piacot, azért húzták meg viszonylag magasan a ponthatárokat, hogy ne termeljünk fölöslegesen annyi szakembert. A HÖOK 2017-ben kezdte felhívni a figyelmet arra, hogy ezen változtatni kellene, szerencsére 2018-ban már jelentős ponthatárcsökkenés volt. Ahogy idén is.

Most több állami egyetem alapítványi fenntartásba került. Ez nem bizonytalaníthatta el a jelentkezőket?

Szerintem egyáltalán nem. A középiskolások biztos nem az alapján adták be a jelentkezésüket februárban, hogy például a Budapesti Corvinus Egyetem struktúrát váltott-e vagy sem. A ponthatárok sem ez alapján születtek.

A Corvinus esetében nem titok, hogy 2030-ig több fizetős hallgatót akarnak, mint ösztöndíjast.

Idén mégis több hallgatót vettek fel támogatott helyekre, mint tavaly. Az egyetem közlése szerint a mesterszakos elsőévesek 85 százaléka, az alapszakosok 80 százaléka Corvinus-ösztöndíjjal tanulhat. Nekünk a struktúraváltással kapcsolatban három kérésünk volt. Az egyik, hogy nagy mértékben legyenek támogatott férőhelyek. Szerintem a célként kitűzött 45 százalék ösztöndíjas, 55 százalék önköltséges hallgató jó arány a Corvinuson. A másik, hogy megmaradjon a teljesítmény- és szociális alapú ösztöndíjrendszer, mint az állami egyetemeken. A harmadik, hogy széles körben maradjon meg az egyetemeken a hallgatói demokrácia, és az állami egyetemekhez hasonló 20-25 százalékos képviseleti arány a szenátusban.

És ez most a Corvinuson megvan?

Nincs. Szerintem még nincs kiforrott formája annak, az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemeken pontosan hogyan is zajlik majd a döntéshozás.

A hallgatói képviselet ügyében beszéltem Palkovics László miniszter úrral, aki azt ígérte, ha az lesz a tendencia, hogy a szenátusokban csökkenni fog a hallgatók aránya, a felsőoktatási törvényben kell rendezni a kérdést. A HÖOK egyik középtávú célja, hogy ennek érvényt szerezzen.

Alapítványi fenntartásba kerül a színművészeti is, ahol már most látszik, hogy a hallgatók, oktatók véleménye nem igazán érdekli a döntéshozókat.

A Corvinussal kapcsolatos kérdésnél már kifejtettem, hogy mi a három legfontosabb pillére a HÖOK gondolatainak a struktúraváltással kapcsolatban.

 Az érintett hallgatói önkormányzatok visszajelzései alapján úgy látjuk, hogy az átalakításokkal kapcsolatos tárgyalásokba tevőlegesen is részt vehetnek, és ott megjeleníthetik a hallgatói érdekeket. Ez alól jelent kivételt az színművészeti, hiszen az intézmény elmondása szerint lényegesen kevesebb idejük volt, hogy felkészüljenek a változásra.

A legutóbbi hírek alapján sajnos távol van a helyzet megnyugtató rendezése, de abban bizonyos vagyok, hogy a hallgatói érdekeknél és az oktatás minőségénél semmilyen vélt vagy valós politikai nézeteltérés nem lehet fontosabb. A HÖOK véleménye szerint a hallgatók kifejezett érdeke, hogy a fenntartó és az intézmény közösen dolgozzon együtt a strukrúraváltáson. Ennek hiányában előbb-utóbb könnyen sérülhetnek hallgatói jogok is, mely esetén a HÖOK feladata a hallgatótársaink megvédése.

A HÖOK véleményét mennyire hallgatják meg döntéshozói szinten?

Másfél éve vagyok a HÖOK elnöke, ebből az időszakból nem tudok példát mondani arra, hogy bármelyik javaslatunkat csuklóból lesöpörték volna az asztalról. A javaslataink általában bekerülnek a döntési folyamatokba, egyes elemek a végleges döntésekbe is. A kötelező nyelvvizsga ügye is ilyen volt. Az elmúlt időszakban volt három szakmai anyagunk, ezeknek több eleme is megvalósult.

Például?

Például a pedagógushallgatókat támogató Klebelsberg-ösztöndíjat kiterjesztették a tanító szakos hallgatókra is. Azt is sikerült elérni, hogy a pedagógus szakon tanulók utolsó éves gyakorlata beleszámítson a tanári előmeneteli évekbe.

Most, hogy kevesebb hallgatót vettek fel, lesz elég kollégiumi férőhely?

Férőhelyből sosem volt elég, a koronavírus-járvány után pedig inkább negatív irányba lehet változás. Szerintem lesznek olyan kollégiumok, ahol harmadával csökkenni fog a kapacitás a biztonsági előírások miatt. Budapesten a 12 ezer férőhelyet magába foglaló Diákváros-projekt javíthatott volna a helyzeten, de ennek a jövője erősen kérdőjeles. Az első ütemnek, nyolcezer férőhelynek 2020 végére kellett volna elkészülnie, de egyre kevésbé látszik, hogy ebből bármi megvalósul belátható időn belül. 

Névjegy

Egyetemista, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdálkodástudományi Intézetének mesterszakos hallgatója. 2013- ban csatlakozott az ELTE Hallgatói Önkormányzatához, ahol 2015-ben elnökké választották. 2019 januárjától a HÖOK elnöke.

Forrás: Népszava