Annak ellenére is szavaz ma a parlament az iskolaőrség létrehozásáról, hogy szakmai szervezetek sora bírálja a tervet, ráadásul még is kétséges, hogy lesz-e elég idő kidolgozni, elindítani a nagy vitákat kiváltó programot szeptemberig – írja a Népszava.

 – Az iskolai erőszak megfékezésére megelőző programok is kellenek, az iskolaőrség bevezetése önmagában barbárság – mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke Szűcs Tamás. Szerinte beszédes, hogy míg prevenciós programokra 30 milliót, az iskolaőrökre 2 milliárd forintot szán a kormány. – Elképzelhető, hogy vannak iskolák, ahol az iskolaőr jelenléte csökkentheti a konfliktusokat és az erőszakot, de nem ez az egyetlen eszköz minden helyzetben – fogalmazott lapunknak Krémer András, az Országos Mediációs Egyesület alelnöke. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolák vegyék fel a kapcsolatot képzett közvetítőkkel és a tantestületek tagjainak munkáját is segítsék konfliktuskezelő szakemberek által tartott előadásokon, tanfolyamokon való részvétellel.

– Jogi akadályok is előfordulhatnak az iskolaőrök alkalmazásánál

– hívta fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), amelyet, miként azt a Magyar Hang elsőként megírta, még csak meg sem kérdezett a programról a kormány.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára elmondta: információik szerint a szolgálati járadékosok körében is próbálnak iskolaőröket toborozni. A járadékra azok a rendőrök jogosultak, akik az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz 65 éves koruk előtt kérték nyugdíjazásukat.

– Ez egyrészt érthető, hiszen a „fiatalabbak” alkalmasabbak lehetnek a feladatok ellátására, mint a 65 év felettiek. Másrészt viszont kétséges, milyen sikerrel lehet megszólítani őket. Akik a szolgálati nyugdíj mellett még dolgozni akarnak, minden valószínűség szerint már találtak valamilyen munkát. Azokat, akik már nem akarnak munkát vállalni, nem valószínű, hogy vonzani fogja ez a lehetőség

– vélekedett az FRSZ főtitkára.

Rámutatott arra is, hogy a szolgálati járadékosok alkalmazásának jogi akadálya is lehet, keresetük ugyanis nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét, mert megvonják tőlük a járadékot. Pongó Géza elmondta azt is, az eddigi hírek szerint mintegy 500 iskolában alkalmaznának iskolaőrt, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ennyi jelentkezőre van szükség.

– Egy régi mondás szerint „egy rendőr nem rendőr”, s ez az iskolaőrökre is igaz. Kérdés az is, ha egy őr megbetegszik, ki fogja helyettesíteni – fogalmazott.

Az FRSZ főtitkára szerint az is kétséges, szeptemberig kaphatnak-e megfelelő rendészeti és pedagógiai felkészítést az iskolaőrnek jelentkezők. A gumibottal, bilinccsel, gázspay-vel felszerelt egyenruhásokból álló iskolaőri rendszer bevezetését május végén jelentette be a kormány, június 4-én pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) egyebek mellett azt, mennyien jelentkeztek erre a feladatra, illetve mikor indul el a képzésük, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.

Az Emmi annyit írt, a törvényjavaslat részeként a miniszter kap felhatalmazást a képzés részletes követelményeinek és vizsgaszabályzatának kidolgozására. „A képzés mind pedagógiai és pszichológiai, mind rendészeti és bűnmegelőzési ismereteket magában foglal majd. A képzés kidolgozásában a témában érintett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket vonnak be” – írták. Hozzátették: a további részletkérdésekre a megfelelő döntések meghozatala után lehet pontos választ adni. Megismételték, hogy mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben lesz iskolaőrség szeptembertől, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „bizonyos iskolákban rendszeres a pedagógusok elleni verbális vagy akár fizikai erőszak. Az iskolaőrség feladata a pedagógusok és a gyermekek biztonságának, az iskola rendjének védelme”.

Úgy tűnik, azt a kormányban is kétségesnek tartják, hogy az iskolaőröket szeptemberig ki lehet képezni. A Törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén ugyanis egy olyan módosítást illesztettek be a törvényjavaslatba, amely lehetővé teszi, hogy az iskolaőri vizsgát a munkaviszony létesítésétől számított 90 napon belül is le lehet tenni. Vagyis szeptemberben azok is elkezdhetnek iskolaőrként dolgozni, akik nem fejezték be képzésüket. Bekerült a javaslatba az is, hogy a jelentkezőknél a pszichológiai alkalmasságot is igazolni kell.

Parlamenti nagyüzem

A nyári szabadság előtti utolsó napon még törvényalkotási nagyüzem lesz a parlamentben, összesen 26 beterjesztett javaslatról szavaz majd a T. Ház pénteken, de ezek között van az a salátatörvény is, ami egymagában tizenöt törvényt módosít. Pénteken fogadják el a 2021-es költségvetést, döntenek többek között arról, hogy a Színház-, és Filmművészeti Egyetem már szeptembertől olyan közalapítvány kezelésébe kerül, amelyben az irányítást a kormány emberei gyakorolják majd. Ezen kívül szavaznak az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok és eszközök betiltásáról, módosul a csődtörvény, a sporttörvény, ami alapján ismét lesz lehetőség a bajnokságokban való indulási jogok adásvételére, és megteremtik a jogalapját a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállításának. Ezen a napon döntenek arról is, hogy a nemrég elhunyt Benedek Tibor özvegye is hozzájusson az olimpiai bajnok életjáradékához. Szintén pénteken fogadják el a kulturális örökség védelméről szóló, valamint a Budapest-törvény módosítását. Mint korábban megírtuk, ez lehetővé teszi a kormány számára azt: úgy újíthatják fel a Citadellát, hogy semmiben ne kelljen kikérni a XI. kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzat véleményét.

Forrás: Népszava