Szeptembertől már a duális képzésre helyezik a hangsúlyt a magyar szakképzésben, vagyis elengedhetetlenül szükséges, hogy a szakmát tanuló diákok találjanak olyan céget, amelyik elvállalja a gyakorlati képzésüket. A koronavírus-válság miatt azonban a kis- és középvállalkozások sorra mondták vissza már a nyári gyakorlatokat, ráadásul egyes régiókban a nagyvállalatok hiánya miatt eleve nehéz helyet találniuk a diákoknak. A Magyar Hang írása.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többször jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy szerintük értelmetlen jelenlegi formájában erőltetni a duális képzést

– mondta a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, a szakszervezet szakképzésért felelős alelnöke. – A magyar kis- és középvállalkozói szektornak legfeljebb fél-egy évre van jövőképe, nem lehet elvárni, hogy több évre vállalják a diákok foglalkoztatását, amikor a saját jövőjüket sem látják több évre biztosítva – véli a szakszervezeti vezető. 

Miközben szeptembertől már a duális képzésre helyezik a hangsúlyt a szakképző intézmények, a diákoknak nem lesz „felvevő piaca”. A minisztérium szerint a járvány nem ok arra, hogy elhalasszák egy évvel a törvény bevezetését, a szakszervezet azonban már most kap jelzéseket problémákról: rengeteg diák kénytelen az iskolában végezni a nyári szakmai gyakorlatát, mert tavasszal értesítették a vállalkozók őket, hogy nem tudják vállalni a nyári szakmai gyakorlatot a gazdasági nehézségek miatt.

Különösen azokban a régiókban lesz nehéz a diákoknak külső képzési helyet találni, ahol nincs olyan nagyvállalat, amely fel tudja szívni a szakképző intézmények tanulóit. Számtalan olyan szakképzési intézmény van, amelynek a környezetében nem hogy multinacionális cég, de egyáltalán semmilyen nagyvállalat nincs. És van olyan ágazat is, ahol ez a régiótól és a gazdasági válságtól függetlenül is gondot jelent: a „szépészeti” ágazatban (fodrászat, kozmetika), ahol nincsenek nagyvállalatok, kifejezetten nehéz duális képzést szervezni a tanulóknak – mesélte Gosztonyi Gábor.

A PSZ alelnöke szerint az is problematikus, hogy a szakképzésről történő egyeztetéseken nem vehettek részt a területi kereskedelmi- és iparkamarák képviselői, ott csak az országos szervezet, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara képviseltette magát, emiatt a regionális szempontok kevésbé jelentek meg.

Pedig a problémák közvetlenül ezen a szinten jelentkezhetnek:  a gyakorlati képzésre alkalmas képzőhelyeket továbbra is a területi gazdasági kamarák tartják nyilván és ellenőrzik a képzés minőségét. A Tolnatáj Televíziónak a napokban azt nyilatkozta a Tolna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke, Fischer Sándor, hogy mivel egy vállalkozás csak 12 tanuló képzését vállalhatja, száz tanulónak már most sem sikerült helyet találniuk. Beszélt arról is, hogy a vállalkozók nagyon fel vannak háborodva, de ez a gyereknek, a szülőnek, és hosszabb távon az egész gazdaságnak komoly gondot fog okozni.

A szakképzéssel kapcsolatban központi téma az oktatók „státuszváltása” is: a közalkalmazottként dolgozó tanároknak június 15-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a Munka törvénykönyve szerinti új munkaszerződést.

Ha nem, június 30-ával megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, végkielégítésüket és ki nem vett szabadságukat is ki kell fizetnie a munkáltatónak. Hogy hány tanár és szakoktató hagyhatja el a szakképzést, arról még nincsenek hivatalos számok, de a Pedagógusok Szakszervezete végzett egy felmérést több mint 500 fő megkérdezésével. Az általuk megkérdezett oktatók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem marad munkavállalóként a szakképzésben. Bár Gosztonyi Gábor is hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív, szerinte jóval kisebb, tíz százalékos felmondási aránynál is komoly összegeket kell majd kifizetnie a távozó oktatók számára a szakképzési centrumoknak. 

Szerinte előfordulhat, hogy ez az összeg nem is áll rendelkezésre. Ez lehet az oka annak – amit több pedagógus is jelzett –, hogy a munkáltatók arról tájékoztatták őket: csak hatvan nap múlva fizetik ki a végkielégítést, miközben az már június 30-án esedékessé válna, ha egy tanár úgy dönt, nem marad a szakképzésben. Ez jogellenes gyakorlat lenne, mutatott rá a szakszervezeti vezető. Ráadásul úgy értesültek, hogy több pedagógussal szóban azt közölték az intézmények, nekik kell majd hatvan nap múlva igazolniuk, hogy ezen időszakban nem helyezkedtek el másik intézményben. Ebben az esetben jár ugyanis a törvény szerint a végkielégítés. Ha viszont elhelyezkednek, akkor nem kapnak végkielégítést. A PSZ szerint kizárt dolog, hogy a tanárok arra legyenek kötelezhetőek, hogy ők igazolják, nem szegtek szabályt; ezt a munkáltatónak kellene ellenőrizni, és nem köthető ilyen nyilatkozathoz a végkielégítés kifizetése.

A PSZ által megkérdezett több mint 500 pedagógus zömének 10-30 százalékkal magasabb bért ajánlottak fel, mint amennyit eddig kaptak, 10 százalékuk viszont arról számolt be: ugyanannyit vagy kevesebbet kereshet az új rendszerben.

Szintén kevesen voltak azok, akik jóval, akár 40 százalékkal magasabb bért kaphatnak a jövőben, ők Gosztonyi Gábor elmondása szerint elsősorban pályakezdők, illetve hiányszakokat oktatnak, például nyelvtanárok, valamint szakoktatók.

Forrás: Magyar Hang

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!