Egyre több pénzt von el az önkormányzatokról a kabinet, csakhogy egy friss felmérés szerint a falvak, városok 18,6 százaléknak már most sincs tartaléka – írja a Népszava.

Az önkormányzatok több mint 50 százaléka legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik

– derül ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) május közepén készített felméréséből. A legnagyobb önkormányzati szövetség tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a városok és falvak mindössze 14 százaléka képes működni fél évig hitelfelvétel nélkül, ugyanakkor majdnem 19 százaléknak nincs egyetlen fillér tartaléka sem. A szervezet vezetői a vizsgálattal arra kerestek választ, milyen tényleges hatása van a települések működésére a veszélyhelyzetben meghozott kormányzati intézkedéseknek, elvonásoknak.

A szervezet tegnapi elnökségi ülésen a jövő évi költségvetés értékelésekor a felmérés alapján már arra jutottak: az önkormányzatok tizedének év végéig biztosan olyan súlyos likviditási nehézségei lesznek, hogy hitelfelvételre kényszerül.

Az már az előző, áprilisban elvégzett felmérésből kiderült, hogy a települések majdnem kétharmadának okoz pénzügyi gondokat a gépjárműadó kiesése, de az elnökségnek a jövő évi költségvetésről szóló, a TÖOSZ honlapjára feltöltött értékelésében az a megdöbbentő adat is megjelent, hogy a 3200 magyar településből 2300 semmilyen más adóbevételre sem számíthat idén.

Ezeken a településeken nincs vállalkozás, ami iparűzési adót fizetne náluk, nincs látványosság, ami turistákat vonzana, így nem érinti őket az idegenforgalmi adó befizetésének felfüggesztése sem. Elestek az egyetlen adóforrástól, ami nemcsak az elvégzendő feladataik teljesítését segítette, hanem kevés szabadon felhasználható tartalékot is jelenthetett. Az nagyon eltérő, hogy egy község költségvetésének mekkora része származott gépjárműadóból. A májusi felmérés szerint egy-két százaléktól akár 50 százalékig nőhet a skála, a kiesés az ezer fő alatti kistelepüléseken okozza a legnagyobb gondot.

A kieső többnyire 1-5 millió forintot az állam most kénytelen kipótolni, ha nem akarja, hogy az önkormányzatok majdnem kétharmadában megálljon az élet, bezárjon az óvoda, ne legyen orvosi ügyelet.

Amikor a kormány azt mondja, hogy emeli a települések támogatását, valóban nem tesz mást, mint lélegeztető gépen tartja a bevételüktől megfosztott falvakat – így összegezhető a szövetség véleménye a kivéreztetésről. Azon a 900 településen, ahol van iparűzési adó, a gazdaság visszaesése miatt csökkenő bevétellel számolnak, de az ebben az esetben is nagyon változó, hogy a működési költségvetésben mekkora lyukat vág a kieső bevétel: 1 és 70 százalék közötti mínusszal számolnak a települések.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökségének tagjai abban bíznak, hogy az idei iparűzési adó 80 százaléka végül beérkezik majd a falvak számlájára, de az, hogy december 20-ig nem kell feltölteni az előleg és a tényleges céges teljesítmény közötti különbözetet, az év végén, a jövő év elején már nagyon komoly likviditási gondokat okozhat

– állítja a szervezet vezetése. Ezért is hangsúlyozza a 2021-es költségvetési javaslatról szóló csomagjuk, hogy az eddiginél sokkal pontosabban kell kiszámolni, mennyit fizet az állam a kötelező feladatok elvégzéséért, mert eddig volt miből kipótolni a hiányzó részt, ezután pedig nem lesz. Az önkormányzati szövetség hangsúlyozza, hogy a központi költségvetésnek mindössze 5 százalékát adják a településeknek nyújtott állami támogatások, holott a lakosság egészét érintik. A kormányzati propaganda ellenére jövőre nincs többletforrás az önkormányzatok működtetésére a költségvetésben, csak az eddigi források közötti átrendeződés figyelhető meg – hangzik a TÖOSZ álláspontja. Azoknak pedig, akik közvetlenül az önkormányzatokból élnek, a hivatalokból kapják a fizetésüket semmivel nem lesz jobb év 2021, mint az idei volt – hangzik a nem túl biztató vélemény.

 Karácsony: „Egy kérdés maradt...”

 Ha a kormány valóban egészen a ciklus végéig fenn kívánja tartani a most bejelentett elvonás-rendszert, akkor Budapest számára csak egy kérdés marad: melyik évben megy csődbe? - jelentette ki tegnap Karácsony Gergely főpolgármester. A fővárost érintő legsúlyosabb megszorítási tételek közé tartozik a szolidaritási adó, amelynek összege jövőre négyszeresére emelkedik. A gépjárműadó eddig önkormányzati kézben maradt részének elvétele lehetetlenné teszi az utak fenntartását. A főváros nem támogatja az óriásplakátokra kivethető adó eltörlését sem, mivel ez fontos településképvédelmi eszköz is. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok azt kérik a kormánytól, hogy vonják be őket az unió válságkezelésre adott támogatásának szétosztásába. Karácsony számára teljesen egyértelmű, hogy a jövő évi költségvetés egy újabb súlyos megszorítócsomag az önkormányzatok és a lakosság számára. A főpolgármester bízik benne, a költségvetés július elejére tervezett végszavazása előtt sikerül meggyőzni a kormányt arról, hogy az elvonások érvényesítésével a polgárok ellenségévé teszik magukat. –

 Hiánypótlás

A TÖOSZ megkérdezte tagjaitól azt is, milyen intézkedéseket tettek, hogy a csökkenő bevételeket a kiadások lefaragásával érjék utol. Az önkormányzatok 20 százalékának nem volt szüksége megszorításokra, máshol azonban sorra hozták a rendeleteket beruházások elhalasztásáról, pályázatok felfüggesztéséről, ingatlanok eladásáról, tiszteletdíjak, költségtérítések csökkentéséről, de már létszámleépítésről is.

Forrás: Népszava