Újranyitottak az iskolák, közben tovább folytatódik az otthoni, digitális oktatás, vagyis a gyerekek többségének továbbra is a szülő segítségére van szüksége a tanuláshoz. Ezek az intézmények csupán felügyeletet biztosítanak, ha a szülő kéri, oktatást azonban nem kell folytatniuk a kormány rendelete alapján. Ez a helyzet kettős terhet ró a szülőkre, akiknek munka mellett kell tovább segíteniük gyermekük digitális tanulását, és a pedagógusokra is, akiknek digitálisan kell tanítaniuk, akkor is, ha közben felügyeletet látnak el – írja a Magyar Hang.

A pedagógus-szakszervezetek és a Magyar Hang által megkérdezett érintettek szerint nagyon változó lehet az igény az iskolai gyermekfelügyeletre. Egy budapesti általános iskola igazgatóhelyettese szerint pénteken úgy tűnt, a kedden kezdődő felügyeletre 300 tanulójuk közül csupán húszan tartanának igényt. Egy szintén budapesti általános iskolába járó gyermek apukája szerint pedig náluk a nyolcszáz tanulóból a cikk írásáig senki nem vett igénybe iskolai felügyeletet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkársága azt közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) május végén, hogy a tanulók elenyésző kisebbségének, csupán 0,25 százalékának kértek felügyeletet addig, szemben az óvodákkal, ahová már addigra visszatért a gyerekek egyharmada. Ez a szám az utolsó három hétben tovább nőhet: sok szülőnek, akinek a karantén alatt elfogyott az éves szabadsága, vissza kell mennie dolgozni. Szűcs Tamáshoz, a PDSZ elnökéhez ugyanakkor érkezett olyan visszajelzés, hogy van olyan iskola, ahol a szülők 80 százaléka igényelt felügyeletet.

Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ). Az elnök, Szabó Zsuzsa elmondta, az utolsó hetekben a legtöbb szülő igyekszik a családban megoldani a gyermek felügyeletét, de hatalmas különbségek lehetnek egyes iskolák között: van, ahol szinte senki nem kéri a felügyeletet, máshol viszont rengetegen. Sok visszajelzést kaptak pedagógusoktól azzal kapcsolatban, hogy „nem tudnak osztódni”, egyszerre ellátni a digitális oktatást és az iskolai felügyeletet.

Ez kettős terhet róhat a szülőkre is. „Ha vissza is tud menni a szülő dolgozni, a meló utáni hajtépés ugyanúgy megmarad. Csak pluszban még fáradtabb lehet mindenki” – összegzett a Magyar Hangnak egy alsó tagozatos kisfiú anyukája. Budapesti általános iskolájuk tájékoztatójában az áll: digitális oktatással fejezik be a tanévet, „nem szerveznek felzárkóztató foglalkozásokat az intézményen belül”. A jogszabály szerint ugyanis a felügyelet mellett év végéig felzárkóztatás folyhat az iskolákban, de erről a rendelet is csak feltételes módban beszél. Szűcs Tamás azon a véleményen van, hogy a kormányrendeletből nem következik, hogy az iskola kérdés nélkül kijelentheti: nem tart felzárkóztatást. Legfeljebb akkor, ha ezt megelőzte valamilyen helyzet- vagy igényfelmérés.

Szabó Zsuzsa ezzel kapcsolatban azt mondta, szakszervezetük egyeztetett erről a köznevelési államtitkársággal, ahonnan azt a választ kapták: a pedagógusokra, illetve az igazgatóra van bízva, hogy felmérjék, az általuk tanított diákok közül kinek lehet szüksége felzárkóztatásra.

De annak sem látja akadályát, hogy figyelembe vegye az iskola, ha a szülőktől érkezik ilyen kérés.

A PSZ elnöke szerint az is nyilvánvaló, hogy az utolsó hetekben – az oktatás június 15-éig tart, felügyeletet június 26-áig kell biztosítani – nem lehet csodát tenni azokkal a diákokkal, akik lemaradtak. A PSZ azt javasolta, hogy a jövő tanév elején a szokásos, egyhetes ismétlésre lényegesen több időt hagyjanak.

Szabó Zsuzsa jelezte: a digitális oktatás a tanulók 20-30 százalékának okozott nagyobb nehézséget: ebben benne vannak a leszakadó térségekben élők, de az olyan családok gyermekei is, ahol csak egy számítógép áll rendelkezésre, miközben több gyereknek kell részt venni digitális oktatásban. Problémát jelenthetett az is, ha a kisebb gyerekek nem kaptak intenzív segítséget szülőtől vagy nagyobb testvértől. A pedagógusoknak módszertani útmutatás és egységes online oktatási platform híján kreatívan kellett megoldaniuk a digitális oktatást. Az állami KRÉTA rendszerről hamar kiderült, hogy információk továbbításán kívül másra nem alkalmas, ezért gyakran teljesen különböző platformokat és alkalmazásokat használtak. Egy gyereknek emiatt sokszor többféle alkalmazás használatába is bele kellett tanulnia.

Forrás: Magyar Hang