A salátatörvénybe rejtett javaslat miniszteri engedéllyel két évre nyújtaná a munkaidőkeretet – ebbe pedig a szakszervezetek sem szólhatnának bele.

 Akár huzamosabb ideig 12 órás munkavégzésre kényszeríthetik a vállalatok a dolgozókat, heti egy pihenőnappal annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amit Semjén Zsolt nyújtott be egy salátatörvénybe rejtve, és amit az ellenzék máris rabszolgatörvény 2.0-nak nevez. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvénycsomag 56. paragrafusa ugyanis új munkahely-teremtő beruházásoknál lehetővé tenné a 24 hónapos munkaidő-keretet – amennyiben a beruházás „nemzetgazdasági érdekeknek számít.” Hogy mi számít annak, azt a foglalkoztatáspolitikáért is felelős pénzügyminiszter dönthetné el, aki egyedi engedélyt ad a kedvezményezett vállalatoknak.

Az egyedi engedély így szinte korlátlan felhatalmazást adna egy cégnél a dolgozók szabadságának és napi munkaidejének alakítására – a munkaadó például az összes szabadságot arra az időszakra adhatná ki, amikor valamiért amúgy sincs termelés az üzemben.

A munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó javaslat ellen szerdán közösen tiltakozott öt országos szakszervezet – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – és 

nyílt levélben kértek minden országgyűlési képviselőt: a Semjén-féle törvénytervezetet csak akkor támogassák, ha a 65. paragrafus kikerül belőle.

Mint írják, komoly probléma, hogy: 

• a tervezetet bármilyen háromoldalú (az állam, a munkaadó és a munkavállaló) párbeszéd nélkül nyújtották be, nem egyeztettek róla az érintettekkel.
• a 24 hónapos időkeret a szembemegy az Európai Parlament és a Tanács irányelvével, ami csak egy éves munkaidő-keretet engedélyez, azt is csak kollektív szerződés vagy a dolgozó és munkaadó közötti egyéni megállapodás alapján.
• a szakszervezetek alkupozícióit rontja, ha a kormány a fejük felett, és megkérdezésük nélkül ad egyedi jogokat egy beruházónak.
• ráadásul az sem világos a tervezet alapján, hogy a munkahely-teremtő beruházás megvalósítása mikor minősülne nemzetgazdasági érdeknek.

A 2019 decemberében elfogadott túlóra-törvény már eleve gyengítette a munkavállalók helyzetét – és az osztrák, német munkáltatók érdekeinek kedvezett – azzal, hogy egyedi megállapodás esetén 250-ről 400 órára emelte az éves rendkívüli munkaidőt, és kollektív szerződés esetén megengedte a 36 hónapos munkaidő-keretet. Ám utóbbi esetben még mindig volt jogköre, beleszólási lehetősége a szakszervezeteknek; a Semjén-féle javaslat már ezt az egyeztetést is szükségtelenné teszi.

Az MSZP módosító javaslattal védené ki az újabb túlóratörvényt

Az MSZP elnöke is tarthatatlannak érzi a bujtatva az Országgyűlés elé terjesztett Semjén-féle paragrafust: Tóth Bertalan Facebook-oldalán jelezte, hogy párttársával, Harangozó Tamással együtt módosító javaslatot csatoltak a tervezethez, amivel lényegében törölnék az egyoldalúan elrendelhető, 24 hónapos munkaidő-keretet, és azt, hogy a miniszter saját hatáskörben adjon jogosítványt a túlóráztatáshoz.

Forrás: Népszava