De nem csak a Fideszben, minden pártban ez a nézőpont az uralkodó. Még akkor is ez a felfogás élvez előnyt, ha csak a nőket kérdezik erről - írja a HVG.

 Nők a közéletben: részvétel, attitűdök, pártválasztás címmel készítette legújabb tanulmányét a Republikon Intézet, ezt a hvg.hu ismerteti.

Az utóbbi hetekben több kormánypárti politikus is olyan kijelentéseket tett női politikusokkal kapcsolatban, amelyek szélesebb körű felháborodást váltottak ki a nyilvánosságban, gondoljunk arra, ami a Párbeszéd frakcióvezetőjével, Szabó Tímeával történt. Amikor Kövér László volt a vendég Bayer Zsolt tévéműsorában, a házelnök azt mondta, néhány kivételtől eltekintve az ellenzékiekre „ápoltként” gondol, és különös szánalommal tekint azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik. Kövér hosszan beszélt Szabó Tímeáról, akitől többször elvette már a szót a parlamentben.

A személyeskedés mellett a kormánypárti többség a KDNP indítványára politikai nyilatkozatban utasította el a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli egyezményt. „A megszólalások és a politikai nyilatkozatok aktuálissá tették a nőket érő erőszak és a nők közéleti szerepvállalásának kérdését” – írja a tanulmány bevezetőjében a Republikon.

Elemzésében az intézet a női választók részvételi szokásait, politikai attitűdjeiket és pártpreferenciájukat vizsgálta meg, azt tanulmányozva, hogy melyek az uralkodó női szerepfelfogások, milyen részvételi hajlandóság jellemzi a nőket, és milyenek a politikai preferenciáik.

A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készítette 2000 fő személyes megkérdezésével. A kutatás nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentatív Magyarország felnőtt népességére. Az adatfelvételre 2020 januárjában került sor. A elkészítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a European Social Survey adatait is felhasználták.

A KSH 2016-as mikorcenzusa alapján a Republikon először ismerteti, hogy Magyarországon – ahogy általában a fejlett országokban – a fiatalabb korosztályokban a diplomások között a nők aránya már meghaladja a férfiakét. A különbség egyes korosztályok esetében nagyobb a 10 százaléknál. A jelenség ugyanakkor nem korlátozódik a 30-as, 40-es korosztályokra, már az 50-es korosztály esetében is megfigyelhető. Az arány a férfiak javára csupán a 65 éven felettieknél fordul át.

A Republikon kutatásából pedig az derül ki, a választási részvétel tekintetében nincsen jelentős különbség férfiak és nők között, mindkét nem esetében 76 százalék biztosan, vagy valószínűleg megjelenne az országgyűlési választásokon. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a szám magasabb, mint a választásokon ténylegesen megjelenők aránya.

Sokkal feltűnőbb a nők és férfiak között a választások közötti politikai részvétel esetében, ugyanis

minden politikai részvételi forma tekintetében passzívabbak a nők.

Különösen nagy a különbség a politikusokkal, választott képviselőkkel való kapcsolatfelvétel és az online részvétel tekintetében. A Republikon felmérésében nők és férfiak között alig van különbség a politikai attitűdök tekintetében. Kiderült azonban az is, hogy a magyar társadalom kifejezetten baloldali, valamint zöld véleményeket fogalmaz meg a társadalmi újraelosztás és a klímavédelem kérdésében.

A nemi, családi szerepek kapcsán eltérés mutatkozik abban, hogy míg a többség a női munkavállalás tekintetében progresszív nézetet vall, addig a gyereknevelés kapcsán inkább a konzervatív szemlélet az uralkodó. Ez arra enged következtetni – áll a Republikon elemzésében –, hogy a nők munkavállalása esetében nem az egyéni kiteljesedés, hanem inkább az anyagi biztonság az elsődleges szempont.

A családon belüli női és férfi szerepekkel kapcsolatos véleményeket megvizsgálták pártpreferencia szerinti bontásban is.

Azzal a kérdéssel, hogy a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkoznia, az összes válaszoló 39 százaléka értett egyet, 29 százalék is-is, 31 százalék pedig nem tudott azonosulni. (1 százalék nem tudta vagy nem válaszolt.) Ha csak a női válaszadókat vesszük, akkor is a többség egyetért ezzel (37 százalék), 28 százalék is-is, 34 százalék pedig nem. (Itt is 1 százalék nem tudta, nem válaszolt.)

A Momentum szavazók között 43 százaléknyian vannak, akik egyetértettek ezzel, a fideszesek és a Párbeszéd-szavazók között 42 százaléknyian. Az MSZP-sek és a jobbikosok között ez a szám 38 százalék, a DK-soknál 36, az LMP-szavazók között 31; ennél a két utóbbi pártnál fordul csak az elő, hogy többségben vannak az egyet nem értők. A DK-sok 37, az LMP-sek 34 százaléka nem ért egyet az állítással.

Megvizsgálták azt is, milyen ideológiákkal azonosulnak a válaszadók.

Egymás után két különböző ideológiát, világnézetett nevezhettek meg. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a politikai attitűdökkel ellentétben itt már világosabb különbségek vannak a két nem között. A nők jellemzően kevésbé konfliktusos világnézeti kategóriák (hívő ember, zöld, környezetvédő) segítségével jellemezték értékválasztásaikat.

Végül pedig a Republikon megvizsgálta, hogy az egyes pártok választói között mekkora a nők felülreprezentáltsága, tehát mennyivel nagyobb a nők aránya szavazóik között, mint a teljes népességben. Ebben a tekintetben a Párbeszéd eredménye kimagasló, amelyet az LMP követ. A Jobbik szavazói között továbbra is a férfiak felülreprezentáltak (18 százalék). Némileg meglepő, hogy míg az MSZP szavazóinál felül-, addig a DK-nál alulreprezentáltak a nők. Ennek oka az lehet, hogy a DK aktivista politikájával jobban szimpatizálhatnak a férfi, mint a női ellenzéki szavazók.

Forrás: HVG