Nem egyes képzésekre kellene állami pénzt költeni, hanem az ösztöndíj-rendszerekre – így vélekedett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az ATV Start című műsorban. Balogh Zoltán szerint az európai átlag szakdolgozói fizetés 70-75%-át kellene elérni ahhoz, hogy ne külföldre vándoroljanak a hazai munkavállalók - írja az ATV.hu.


Mára talán konszenzus született abban, hogy nincs elég egészségügyi szakdolgozó Magyarországon. Főleg ápolók, szülészek és mentőtisztek hiányoznak. Közben azonban – a Világgazdaság tudósítása szerint – az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy a tíz éve végzett, 2009/2010-es évfolyam egészségügyi szakdolgozóinak a 66 százaléka már nem dolgozik az egészségügyben. A tavaly végzettek esetében sem jobb a helyzet, sőt. Páva Hanna hozzátette: az érintettek 59 százaléka nem a szakmában helyezkedett el.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke korábban azt mondta, hogy 24-25 ezer ápoló hiányzik ma, az ÁEEK szerint azonban jóval kevesebb. A kérdésre, hogy ez a különbség miből adódik, Balogh Zoltán azt felelte – immár az ATV Start című adásban –, hogy az ÁEEK felmérése nem mutat országos, teljes képet az ágazat helyzetéről, például a szakápolók és nővérek száma is magasabb, mint a már említett ÁEEK felmérésben látható. Egy biztos: méghozzá az, hogy hiány van – tette hozzá.

Mint mondta, ápolókból van a legnagyobb hiány, akik a közvetlen betegellátásban vesznek részt. Ahhoz a tényhez, hogy az idősebb korosztályból arányában többen aktívak, mint a fiatalabb korosztályból, ahhoz hozzátette, hogy korábban tisztább tiszta szerkezete volt a szakképzésnek, kevés helyen képeztek kollégákat. Ma már azonban sok helyen képeznek, és különböző képzettséget adó programok keretein belül.
A kamara szerint premizáltnak kellene lennie az olyan szakágazatoknak, mint az ápolók, nővérek, mentősök vagy asszisztensek. Probléma az is, hogy nem a felvevőpiac érdekei mentén jönnek ki a képzésből a fiatalok. Mint mondta, egyszerre van jelen a szakápoló hiány és túlképzettség is. Balogh Zoltán szerint vannak területek, amire nem kellene állami pénzt szánni. Ehelyett ösztöndíj-rendszerekre kellene szerinte fordítani. Balogh Zoltán 2016 júliusától számolja a bérfelzárkóztatást, mert akkor vált jelentősebbé az emelés mértéke. Mint mondta, nekik az uniós átlag 70-75%-át kell elérniük, ami 1300-1400 euró, az alapilletmények besorolásában pedig 1100-1300 euró körül leszünk szerinte 2022 januárjára.

„Folyamatosan krízisben vagyunk” – ezt felelte arra, hogy érzékelhető-e összeomlás az egészségügyben. Hozzátette: nem fog összeomlani, mert mindig van valami akció, amivel ezt a rendszert fent lehet tartani.

Forrás: ATV.hu