Öngyilkos az állami cég egy munkatársa, aki búcsúlevelében arról ír: a megalázó munkakörülmények miatt választotta a halált. Belső vizsgálat indult – írja a Népszava.

Öngyilkos lett a kelebiai posta vezetője. Több ismerősének elküldött, majd nyilvánosságra került búcsúlevelében azt írta: „A postán most végbemenő folyamatok elkeserítőek…Kilátástalannak látjuk a helyzetet...Ezért döntöttem úgy, hogy 46 év után elbúcsúzom. Halálomért egyedül és kizárólag a Magyar Posta felel”. A cég vezetése azt írta a részvétnyilvánító közleményében: miközben a rendőrség eljárást indított, a Posta belső vizsgálat során tesz kísérletet az „ügy körülményeinek tisztázására." A postások közösségi oldalán többen azt kérdezték, miért a halált választotta, miért nem ment nyugdíjba a postavezető, hisz megtehette volna.

Szakszervezeti vezetők lapunknak azt is hozzátették, hogy Kumich László nemrég jutalmat is kapott munkája elismeréseként. Mások azt próbálják megfejteni, a hívőként ismert férfit mi vitte rá a lépésre, sőt az is felvetődött, talán nem is ő küldte-e szét e-mailen a búcsúlevelet a mobiltelefonjának számával.

Az, hogy az elhunyt postavezető halálában tényleg szerepet játszottak-e a cég munkakörülményei, csak a vizsgálatok tárhatják fel.

Az viszont már most tudható: különösen a kistelepülések hivatalaiban nem egyszer áldatlan állapotok uralkodnak, a stabil alkalmazottak túlterheltek, az újak többsége néhány hónap után elmegy, és senki nem örül annak, ha nem postai termékek eladásával is foglalkozniuk kell, amit az elhunyt postavezető is kifogásolt. „Feláldoznak minket a tervteljesítés oltárán” - zárta levelét.

Ugyanakkor a Népszavának névtelenül nyilatkozó alkalmazottak is elismerték, hogy teljesen visszaszorult a levélforgalom, senki nem vesz már képeslapot, a bérek kifizetésére és különösen a béremelések fedezetére tehát más bevételi lehetőségeket kell keresni a Magyar Postának.

A változások részeként sokaknak ügynöki munkát is végezni kell a postai szolgáltatás mellett, és a legtöbb dolgozó nem szereti, hogy a biztosítástól a gyerekjátékig sok mindent kell rátukmálnia az ügyfelekre. A kifogásolható munkakörülmények és a kevésnek tartott pénz mellett ez is közrejátszik abban, hogy egyre több ügyfélszolgálati ablak marad zárva a postahivatalokban, mert nincs ember, akit oda lehetne ültetni, ahogy folyamatosan hiány van kézbesítőkből is. Talán utóbbiak vannak a legnehezebb helyzetben. Egy tízemeletes panel lakótelepen dolgozó postai kézbesítő körzete 1400-1500 címet tartalmaz, és többnyire be kell segítenie valamelyik szomszédos körzetben is – mondta el lapunknak egyikük. Egyszer be lehet futni ezt a mennyiséget, de naponta lehetetlen, olyan ez, mintha egy sportolónak minden nap le kellene futni a maratoni távot. Nem véletlen, hogy a főváros egyes részein éves szinten lecserélődik a postások több mint fele – tette hozzá.

Szakszervezeti vezetők mondták ki, hogy a folyamatos átalakuláshoz nem könnyű alkalmazkodni a régi alkalmazottaknak, márpedig új és új tervek születnek arra, hogyan lehet gazdaságosan működtetni a mamutcéget.

A Magyar Posta vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott őszi interjújában arról beszélt, vizsgálják, hogy milyen szolgáltatásokat érdemes megtartani. Elemzik a postahivatalok, sőt még a piros postaládák kihasználtságát is, a logisztikai hálózat átalakítását pedig már meg is kezdték, hogy ki tudják szolgálni a csomagkézbesítés iránti igények növekedését. Nem véletlen, hogy a nyilatkozat után néhány nappal a napi.hu arról írt, a kétezer fő alatti kistelepüléseken 300 kisposta bezárása várható. A terv állítólag egy postavezetői értekezleten hangzott el, de a cég sajtóosztálya kérdéseinkre azt felelte: „Nincs semmiféle döntés postai bezárásokról.

A postai szolgáltatás jelenleg is minden településen elérhető, függetlenül attól, hogy van-e ott állandó postahely vagy sem.

Ez a jövőben is garantált”. A cég működését jól ismerő informátoraink szerint a kivárás oka az, hogy ilyen sok hivatal bezárása már érintené a postatörvényt is. A 2012-es jogszabály úgy fogalmaz, hogy a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell. Az „egyetemes postai szolgáltató …hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok légvonalban ne legyenek 5 kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától és 10 kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától”. Ha tehát bezárják a kis hivatalokat, változtatni kell a törvény szövegén.

A kevés pénzről, alacsony fizetésekről szóló véleményeket Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke azzal árnyalta, hogy az elmúlt három évben összesen 40-44 százalékos béremelést harcoltak ki, a kiemelt gépjárművezetők közt többen 450 ezer forintos bruttó bért kapnak, de még ennyi pénzért is nehezen találnak sofőröket. A kisposták vezetői bruttó 300-350 ezer forintért dolgoznak, de év végén ehhez akár 20 százalék jutalmat is kaphatnak. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy az idei évre és reményeik szerint akár további két évre szóló béremelésekről a Magyar Posta vezetésével jövő csütörtökön tárgyalnak, addig valamennyi közszolgáltató cégre érvényes javaslatot várnak a kormánytól. Az érdekvédők 10 százalékos bérnövekedést követelnek 2020-ra.

Egy évet sem bírnak ki

Lapunk birtokába került a Magyar Posta napokban elkészült 2018-as fenntarthatósági jelentése, amelyből kiolvasható, hogy a cég dolgozóinak 7,5 százalékát határozott idejű, 92,5 százalékát határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatják, s hogy a férfi alkalmazottak aránya nem éri el a 40 százalékot. A jövőre nézve ijesztő, hogy a 2018-ban belépő 3372 férfi közül év végén már csak 1597 dolgozott postásként, s a 4799 nőből is csak 2776 maradt. Az adatokból kiderül, hogy gyors ütemben nő a cégnél alkalmazott kölcsönzött munkaerő létszáma is és egyre több nagy méretű szállítójárműre van szükség, mert az összes felvett küldemény 82 százaléka házhoz kézbesítendő csomag. 

Forrás: Népszava