Önálló törvényt kapott a szakképzés: a jogszabály értelmében átnevezik a szakképző iskolákat, átalakul a szakmalista, változik a diákok gyakorlati képzése és a tanárok státusza is. Most, az év végén összefoglaljuk a nagy port kavaró, pár hónap múlva már életbe lépő változásokat – írja az eduline.hu.

Az önálló szakképzési törvényt november 19-én szavazta meg az Országgyűlés és a november 28-ai Magyar Közlönyben hirdették ki. A jogszabály 2020. január 1-jén lép életbe, a legtöbb változtatást ugyanakkor jövő szeptemberben vezetik be.

Változik az iskolák elnevezése és a szakmák rendszere

A jogszabály értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Mindkettő ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban ezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

Átalakul a képesítések rendszere is, amelyek száma radikálisan lecsökken: itt olvashattok a középiskolákban tanulható szakmákról.

Munkaszerződés és ösztöndíj a diákoknak

A gyakorlati oktatás teljes egészében a duális képzőhelyeken, vagyis vállalatoknál valósul meg, az iskolában csak akkor, ha a duális képzőhelyen való részvétel a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható. A diákok a következő tanévtől akár már 15 éves kortól szakképzési munkaviszony keretében dolgoznának - az eddigi tanulószerződés helyett -, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel.

A munkaidő 18 éves korig továbbra is maximum napi hét óra lesz - a közismereti órákra persze elengedik a tanulót - túlóráztatni pedig nem lehet a diákokat.

A fizetés a minimálbér 25-60 százaléka, az utolsó évben a 100 százalékát is elérheti - emellett a diákok is megkapják az azonos munkakörben dolgozóknak járó juttatásokat, a munkaviszony időtartama pedig szolgálati időnek, a munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint problémás a változtatás. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke korábban az Eduline-nak azt mondta:

a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik.

Az első két évben minden diák ösztöndíjat kap, amelynek összege a tanulmányi eredmény alapján változik. Itt nézhetitek meg a pontos összegeket. Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.

A szülők kötelessége lesz, hogy legalább egy részszakmát szerezzen a gyerekük

KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyereke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást. A szabály nem titkolt célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, ami szempontjából nem áll jól Magyarország.

Ugyanakkor úgynevezett "dobbantóprogramot" hoznak létre annak érdekében, hogy az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanulót, illetve képzésben részt vevő diákot felzárkóztassák, később pedig egy részszakmát szerezzen.

Nagy vihart kavar a szakoktatók státuszának változása

A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a szakképzés kikerül a köznevelés rendszeréből és önálló törvényben szabályozzák. A legnagyobb tiltakozást emellett a szakoktatók státuszának változása váltotta ki: többek között ezért is tartottak országos tüntetést november 30-án.

A törvény értelmében ugyanis 2020. július 1-jétől a szakképzésben oktató tanárok többé nem a közalkalmazotti törvény, hanem a munka törvénykönyve alá fognak tartozni, vagyis egyéni béralkut kell kötniük.

A változást a kormány azzal indokolta, hogy így lehetséges versenyképes fizetéseket kialakítani, és azt ígérték, átlagosan 30 százalékos béremelés várható.

A szakszervezetek szerint ugyanakkor a fizetések növeléséhez nem lenne szükség erre a változásra, a közalkalmazotti státusz elvesztése pedig kiszolgáltatottá teszi a szakoktatókat, akiknek többek között így rövidebb lesz a felmentési ideje, megszűnik az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, csökken a pótszabadság mértéke, megszűnik az 50 százalékos utazási kedvezmény és a túlóratörvényt is könnyebb lesz alkalmazni. A PSZ alelnöke korábban az Eduline-nak azt mondta: a tanárok a változtatással elveszítik kollektív jogaikat, a jogérvényesítés lehetőségét, a közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés és a megígért egyéni béralku pedig ellehetetleníti a a szakszervezetek munkáját a szakképzésben.

Közben megjelent a végrehajtási rendelet is, amelyben nincs szó a megígért béremelésről, ugyanakkor "önként vállalt túlmunkának" minősítenék, ha a szaktanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia. Emellett a tanórán kívüli feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe.

Forrás: eduline.hu