Nehéz "Gyógyuló egészségügy" címmel konferenciát rendezni akkor, amikor a magyar kórházak adóssága az év végén megint 60 milliárd forint fölött van, és a János kórház karácsonyra ragtapaszt, vécédeszkát és lázmérőt kér adományként. Illetve bocsánat: utóbbi természetesen nem történt meg, ez csak az ellenzéki sajtó áskálódásának eredménye. Amúgy a János kórházban készült ilyen adománylista, azon rajta is szerepelnek ezek a tételek, de persze a lista készítői is félreértették a dolgokat a kórházban. Szóval nincs probléma. Vagy van? Az Index cikke.

 A sajtó nem rosszindulatból ír a kórházak problémáiról. Demokratikus alapintézményként az a feladata, hogy bemutassa a negatívumokat, a működési vagy rendszerszintű hibákat.

Ezzel együtt mi az Indexnél is igyekszünk kiegyensúlyozott képet adni a magyar egészségügy helyzetéről. Igen, vannak statisztikai adatok, amelyekben a magyar egészségügy egyáltalán nincs lemaradva Nyugat-Európához képest, sőt más országok még irigyelhetnek is minket értük. És aki mostanában járt orvosnál vagy kórházban, annak valóban lehettek pozitív tapasztalatai egy felújított rendelőről, a lerobbant kórházi vizsgálóban működő vadonatúj berendezésről, vagy a túlterhelt orvos és nővér áldozatos munkájáról és kedvességéről. Mindezt csak azért írjuk ide, mert a kormányzatnak dolgozó és a kormányzatból élő Nézőpont Intézet most egy olyan konferenciát rendezett, amin elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni.  

Kásler Miklós elmesélte eredményeit 

A konferenciát az elegáns, XII. kerületi Larus rendezvényközpontban tartották. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója itt azzal biztatta az embereket, hogy ha a Nézőpontot kormányközelinek szokták nevezni, akkor ők most ebből előnyt kovácsolnak, azaz az elhangzott kérdéseket, javaslatokat összegzik, és majd leteszik a minisztérium asztalára. A konferencia legjobban várt és egyben legnagyobb csalódást okozó eseménye Kásler Miklós emberi-erőforrás miniszter előadása volt a 2019-es egészségpolitikai eredményekről és a 2020-as tervekről. 

Kásler a pulpituson ülve, lassan és fásult hangon beszélt arról, hogy mi mindent köszönhet neki a magyar egészségügy. Hivatalba lépése után egy hónappal kidolgozták a népegészségügyi szűrőprogramokat, olyan intézkedések történtek, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak. Az eddigi 12 védőoltás mellett kötelezővé és ingyenessé tették a bárányhimlő elleni oltást, előkészületben van a fiúknak felajánlandó HPV elleni oltás is. Tavaly ősszel elindultak a szervezett vastagbélszűrések, mert ennél a szervnél az időben felismert daganatos betegségekkel több ezer ember életét lehet meghosszabbítani. 524 ezer 50-70 év közötti ember kapott meghívót szűrésre, 153 ezren küldtek be mintát. Közülük 1900 embernél állapítottak meg rákmegelőző állapotot és 227 embernél rosszindulatú daganatot. A szűréseket 2020-tól a teljes érintett korosztályra, 2,4 millió emberre kiterjesztik.

Kásler saját szavai szerint hivatalba lépése után néhány héttel megkezdték a háziorvosi praxisok, csoportpraxisok megerősítését. A cél az, hogy az orvosok mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus is működjön, és a diagnózisok nagyobb része lehetőség szerint itt szülessen meg, csak a bonyolult, nagyobb szakértelmet igénylő esetekkel terheljék a szakrendelőket és a kórházakat.

Senki nem hitte el, legalábbis a hozzáértőket leszámítva nagyon kevesen, hogy meg lehet szervezni a sürgősségi betegellátást

- folytatta saját győzelmi jelentését Kásler. Tegyük hozzá, hogy a minisztériumnak akkor kellett beavatkozni, amikorra - természetesen az ellenzéki sajtó áskálódása miatt - már sorozatos botrányok voltak a sürgősségi osztályokon, orvosok mondtak fel az elégtelen finanszírozás, a szervezetlenség és a rossz körülmények miatt. Aztán egy csapásra elrendelték a betegosztályozás (triázs) bevezetését a sürgősségiken, amit már tíz éve meg kellett volna tenni, és emelték az állami támogatás összegét.

Kásler külön beszélt arról is, hogy kórházi fertőzések ugyan vannak, és ezek ellen küzdeni kell, de nemzetközi összehasonlításban ebben egyáltalán nem állunk rosszul "Semmelweis országában".

A fertőzések aránya nálunk valóban az európai átlag alatt van. Kásler megemlítette még, hogy az orvosok béremelése után most a kórházi nővérek, asszisztensek, szakdolgozók béremelés zajlik, 2019 és 2022 között 72 százalékkal emelkedik az alapbér, és tárgyalások folynak további orvosi béremelésekről is. A 2020-as tervekről elég keveset lehetett kihámozni a professzor előadásából. Arra a nagy kérdésre például tőle nem érkezett válasz, hogy mit akarnak tenni a folyamatosan újratermelődő, súlyos kórházi adósságok, azaz a kórházak alulfinanszírozottsága ellen.

Ellenzéki érzelmű polgártársaink látják negatívan a helyzetet

A miniszter ezután "halaszthatatlan kormányzati feladatai miatt" rögtön távozott. Zavar is keletkezett az erőben, mert bár maga Kásler mondta, hogy a részleteket majd a konferencián jelen lévő államtitkára, Horváth Ildikó fejti ki, erre végül nem került sor. A házigazdai teendőket ellátó Mráz Ágoston azzal oldotta fel a helyzetet, hogy Kásler előadása olyan teljeskörű volt, hogy a konferencia előtt megbeszélt menetrendet le kellett fújni, miután a miniszter mindent elmondott. Mégpedig nem is akárhogy,  

mindezt egy orvosprofesszor gyógyító nyugalmával tette, én nagyjából 70-80 pontig számoltam a pozitív intézkedéseket

- hálálkodott a miniszternek lelkesen a Nézőpont Intézet igazgatója. A kormányzati think thank vezetője újra és újra elmondta, hogy ez a konferencia a pozitívumokról, eredményekről, sikertörténetekről fog szólni, de természetesen a dilemmákról és a további utakról is. Később külön attrakcióként jelentette be azt is, hogy akár még vita is lehet a felszólaló felek között, és természetesen számítanak minden építő kritikára. Erről csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy ott már elég nagy baj van, ha bármilyen közegben külön kell biztatni az embereket arra, hogy vitázzanak és mondják el a véleményüket.  

Mráz ezután bemutatta a Nézőpont felmérését, amelynek egyik erős állítása az volt, hogy 100 emberből csak 22 embernek van jó véleménye a magyar egészségügyről, de a kormánykritikus, "ellenzéki érzelmű polgártársaink" látják különösen rossznak a helyzetet.

Pedig egy másik felmérésből tudjuk, hogy akik mostanában voltak kórházban, azok általában jobb véleménnyel vannak az egészségügyről, mint azok, akik nem.  Az egészségügy ne pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti ügy legyen, vonta le a következtetést Mráz Ágoston.

A megkérdezett magyarok 70 százaléka egészségesnek gondolja magát.

A magyarok halálozása főként az életmódra, az egészségtelen táplálkozásra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra vezethető vissza - az egészségügyi rendszer hibái csak kisebb arányban játszanak szerepet ebben. Mráz ezután felsorolta a beígért pozitívumokat, hogy megmutassa: az egészségügyről alkotott képünk negatívabb, mint a valóság.  

• Az orvosok bruttó fizetése 2010 óta 2,6-szorosára emelkedett.
• Észre sem vesszük, hogy a magyar egészségbiztosítási csomagban mi minden jár a magyar polgároknak, ami másutt nem. Franciaországban például nem fizeti az egészségbiztosító a szemészeti kezelést, a fogszabályozást- fogtömést vagy a mentális gondozást, vagy nem része az egészségbiztosítási alapcsomagnak a fizikoterápia Bulgáriában, Írországban Lettországban vagy Hollandiában.
• Az oltásokban jobban állunk mint Ausztria vagy Franciaország. A lakosság 95-99 százalékos átoltottságában a csúcstartók közé tartozunk Svédországgal, Portugáliával, Izlanddal, Szlovákiával, Máltával.
• Bevezették a digitális egészségügyetMagyarországon. A rendszer (EESZT) évi 100 millió orvos-beteg találkozást rögzít, naponta 800 ezer e-receptet állítanak ki elektronikusan. Mráz szerint ez komoly modernizáció, "kopernikuszi fordulat, Nyugat-Európa több ország csak álmodozhat erről." 

Szerkezeti átalakítás, nem kórházbezárás

A kiemelt pozitívumok után következtek a szikár számok és tények Banai Péter Benőtől, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárától. Banai előadásából kiderült, hogy Pénzügyminisztérium az egészségügyet nemcsak pénznyelő rendszerként fogja fel, hanem a humánerőforrás, azaz a hasznos munkaerő szempontjából is. A gazdaság bővülésének ugyanis az egyik legnagyobb akadálya közismerten a munkaerőhiány.

Az egészségügy ott jön a képbe, hogy a 25-54 éves korosztály foglalkoztatási rátájában ugyan jól állunk, felvesszük a versenyt Csehországgal vagy Svédországgal is, de az 55-64 és főleg a 65-74 évesek körében Magyarországon már jóval alacsonyabb a foglalkoztatási arány a két másik országhoz képest. Ennek fő oka pedig a rossz egészségi állapot. A Pénzügyminisztérium számára is világos, hogy jóval olcsóbb alapos szűrővizsgálatokra áldozni az állami forrásokat, mint hatalmas összegekért súlyos betegségeket kezelni a kórházakban, ezért támogatják minden eszközzel ezeket a programokat, derült ki Banai előadásából.

Az államtitkár az évről évre újratermelődő kórházi adósságok megoldásáról azt mondta: érdemi változtatásra lesz szükség, hogy ez ne ismétlődjön meg minden évben.

Banai "strukturális, szerkezeti változtatásokra" is utalt, de sietve szögezte le, hogy természetesen nem kórházbezárásokról beszél. A pénzügyminisztériumi államtitkár előadásából azért lehet következtetni arra, mi várható a következő évben a kórházi adósságok megoldása ügyében:  

• Egyértelműbben szétválasztják az egészségügy és a szociális ágazat határát (lefordítva: jobban meg kell különböztetni az idősek, hajléktalanok, pszichiátriai betegek krónikus ellátását a valódi gyógyítást végző osztályoktól).
• Banai szerint "a finanszírozási rendszerhez is érdemes lesz hozzányúlni", de részleteket nem közölt. A cél az, hogy az állami egészségbiztosító (NEAK) az ellátások valós költségét fizesse meg a kórházaknak. 
• "Egyéni felelősség is van"- mondta Banai. Ezzel a kórházigazgatók és a kórházi menedzsmentek munkájára utalt. Ha a hasonlójellegű kórházak közül az egyik a színvonal megtartása és a feladatai ellátása mellett stabilan képes gazdálkodik, a másik pedig nem, ott meg fogják vizsgálni a vezetés felelősségét is.  

Forrás: Index