Azonos színvonalú alapellátási rendszert hozna létre a Fővárosi Önkormányzat, és aktívabb szerepet vállalna a területén élők egészségjavításában is. Havas Szófia, az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának alelnöke szerint lépni kell, mert a kormánynak csak az intézményrendszer megszerzése volt fontos, a fenntartással, fejlesztéssel nem törődik.

 Már az alakuló közgyűlésen határozati javaslatokat fogadtak el a főváros egészségügyi feladatairól. Nem gond, hogy alig van hatásköre a önkormányzatnak ezen a területen?

A főváros valóban nem biztosít semmiféle egészségügyi szolgáltatást, és nem támogatja a kerületek ilyen irányú tevékenységét sem. Ám nem biztos, hogy ennek így is kell maradnia.

Önmagában az a tény, hogy a budai kerületekben élők akár három-négy évvel is hosszabb életre számíthatnak, mint a pesti külső kerületek valamelyikébe születettek, azt jelenti, hogy van tennivalója a város vezetésének. Például az is nehezen fogadható el, hogy az ellátások színvonala jó ideje zuhanórepülésben van. Az egykori fővárosi tulajdonú kórházaink pusztulnak, az elmúlt hét évben, mióta a Fidesz államosította őket, nem költöttek a felújításukra, állagmegóvásukra. Az intézmények főigazgatói pedig elvesztették az igazgatás lehetőségét is.

Viszont van terve a kormánynak az ellátórendszer megújítására, az Egészséges Budapest Program.

Hány éve is ígérik? Hat, hét? Amíg csak beszélnek a programról, de nem lépnek, nem tesznek semmit, addig ez az én olvasatomban azt jelenti: hárommillió ember ellátása nem fontos a kormánynak.

A főváros viszont ezt nem nézheti tétlenül. Az ön által is említett első közgyűlési határozat egyik pontja, hogy a közgyűlés támogatja a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer fejlesztését és a kerületi önkormányzatokkal való együttműködést, sőt részt akarunk venni az EBP továbbfejlesztésében is. A szocialisták programjának sarkalatos pontja volt, hogy visszakérik a fővárosnak az államtól Budapest egykori kórházait. Úgy gondolom jobb gazdái lennénk, hiszen amíg ide tartoztak, rendszeresen gondoskodtunk felújításokról, fejlesztésekről is. Az állami működtetés alatt a fővárosi intézmények elestek az évi százmilliós önkormányzati támogatástól, és helyette nem kaptak semmit. Emlékeztetnék mindenkit arra, a Fővárosi Önkormányzat újította meg a Szent Imre és a Heim Pál kórházat, illetve építtetett új műtéti tömböt a Bajcsyba.

 Ön szerint az állam visszaadná?

 Úgy tudom, Tarlós István főpolgármesterként nem írta alá az átadás-átvételről szóló dokumentumokat, így a visszavétel nem is olyan elképzelhetetlen.

Amíg nincs intézményrendszerük, mit tehetnek a fővárosiak egészségéért?

Az alapellátás és a szakrendelők egy része a kerületeknél maradt. Itt mindenképpen van mozgástér. A betegeknek viszont fővárosszerte az a legnagyobb problémájuk, hogy pont akkor, amikor szükségük van rá, nem jutnak a szolgáltatásokhoz. A magyarázat egyszerű, az egészségbiztosító csak meghatározott számú vizsgálatot fizet a szolgáltatóknak, ezért sorba kell állítaniuk az embereket. Ezért a legfontosabb, tennivaló, hogy valamilyen módon javuljon az ellátásokhoz való hozzáférés. A 13. kerület például vásárolt CT berendezést, így az ő szakrendelőjükben rövid várakozási idővel lehet lelethez jutni. Valószínűleg lehet és kell is olyan együttműködéseket kialakítani a kerületek között, amellyel a szabad kapacitások hasznosulhatnak, megelőzve, hogy a pácienseknek más városrészben többet kelljen sorba állniuk. Az ellátási különbségeket is jó lenne pontosan felmérni ahhoz, hogy a város területén nagyjából mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja. S miután az alapellátás önkormányzati feladat, a kerületek könnyedén megállapodhatnak e szolgáltatás egységes keretrendszerében is.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!