Ha december, akkor túlóra a boltos világban. Nem marad el 2019-ben sem. Arany, ezüst, bronz hétvége, nagyobb forgalom, eddig háromnegyedével ugrott meg a túlórázás. De drága buli is a túlóráztatás, most a legolcsóbb munkaerő a nyugdíjas – írja a Pénzcentrum.

A boltos világ csúcsa a december szerte a világban, ahol ünnepi asztallal, ajándékozással készülnek a családok a karácsonyi ünnepekre. De nem csak a családok költekezése ugrik meg, hanem

többet kell dolgozniuk a boltos eladóknak is. És persze másoknak is a raktárakban, logisztikai központokban, de például a beszállítok teherjárművei is többet fordulnak az év utolsó hónapjában.

Sürög-forog is mindenki, aki az ünnepekhez kapcsolódó szolgáltatást nyújt, nyilván a vendéglátók, szállodák, taxisok, fodrászok sem maradnak ki a sorból. A műkörmösöknek is aranykor a december.

A hagyományokhoz tartoznak a karácsonyi vásárok, és arany, ezüst, bronz hétvégéken minden boltos nyitva tart. Ehhez persze sokkal több eladó is kell. De az kevés, így jöhet a túlóra. Így volt ez egyébként régen sok, sok-sok évtizeddel ezelőtt is.

A boltos álláshirdetések özönét és a betöltetlen álláshelyek statisztikáit nézve előreláthatóan nem lesz másként 2019-ben sem a boltos világban a túlórák frontján, mint a korábbi években. A munkaerőhiány a boltokban nem enyhült, legfeljebb csak alig (a statisztika mutat hajszálnyi csökkenést a betöltetlen álláshelyekben második negyedévben az év elejéhez képest).

Mennek majd az irodások is a pult mögé, jönnek az alkalmi munkavállalók is, akik közül valószínűleg a diákok mellett (már aki vizsgaidőszakban tud erre időt szakítani) a nyugdíjasok viszik el a nagyját. Mert alig kell adót fizetni utánuk, ha az előírások szerint foglalkoztatják őket.

Az elmúlt években nagyot ugrott a túlóráztatás decemberben, különösen az elmúlt két esztendőben. Ez is a munkaerőhiány egyik tükre. A túlóráért több pénz  jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerűen: van, amikor beüt mennykő a boltba is, sok más választás nincs, rá kell húzni a rendes munkaidőre.

Ráadás, ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék.

És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Persze tudjuk, akadnak szabálytalanságok is, például a legutóbbi munkaügyi ellenőrzések szeptemberben közreadott számadása szerint a lebukott feketén foglalkoztatottak 10%-a a kereskedelemben ügyködik. Hát ha a szakszervezet túlórázni akar, akkor ezzel érdemes foglalkoznia. Karácsonyi túlóra ugyanis amióta a boltban veszik az ajándékot, azóta létezik.

Érthető, ha egy dolgozó - bárhol - nem tapsol örömében, ha beosztják túlórára. De hát a rideg statisztika azt mutatja, hogy az átlag nagyon messze jár az évi 400 órától. Drága is lenne közelebb férkőzni. Egyes területeken persze jóval átlag felett is mozoghat a túlóra.

Forrás: Pénzcentrum