Úgy módosított törvényt a kormány, hogy nem mérte fel, lesz-e elég hely az intézményekben a hatéves kortól kötelező iskoláztatáshoz. Nem lesz elég – írja a Népszava.

Konténertantermekben kezdhetik a tanévet jövőre az első osztályosok több budapesti iskolában, a tankerületek már tervezik ezek beszerzését

– értesült lapunk. Forrásunk szerint az egyik fővárosi tankerület legutóbbi értekezletén vetődött fel a férőhelybővítés szükségessége, amire a köznevelési törvény idén nyáron elfogadott módosítása miatt van szükség. Jövőre lép ugyanis hatályba az a rendelkezés, ami kötelezővé teszi minden, augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermeknek az iskolába járást. Az iskolákban emiatt az első osztályosok létszámának növekedésével számolnak, s előfordulhat, több helyen két osztály helyett hármat is indítani kell. Ehhez viszont bővíteni kell a férőhelyeket, ami – az idő rövidsége miatt – konténertantermekkel oldható meg a leggyorsabban.

Az ügyben kerestük a Klebelsberg Központot, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

– Ez az eset is azt mutatja, hogy ismét egy elsietett, átgondolatlan döntés született, nem mérték fel, lesz-e minden iskolában helye a hatéveseknek

– nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás ismertette a PSZ becsléseit is, melyek szerint jövőre átlagosan félosztálynyival lesz magasabb az elsősök száma.

A szakszervezet adatai szerint jelenleg a hatévesek legalább negyede marad egy évvel tovább óvodában.

Bár a statisztikák alapján lenne elég férőhely – az általános iskolák kihasználtsága átlagosan 80 százalék körüli –, települési szinten már nagy különbségek vannak: főleg kisebb vidéki településeken fordulhat elő, hogy a férőhelyek csupán 50-60 százalékát sikerül feltölteni, míg a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban nem ritka a 100 százalékos vagy azt meghaladó kihasználtság. Totyik Tamás szerint az is elképzelhető, hogy több intézményben magasabb létszámmal indítanak osztályokat, ám ott, ahol 100 százaléknál is magasabb a kihasználtság, csak törvénysértéssel tudnák megvalósítani.

Az általános iskolák 1-4. évfolyamán jelenleg 27 fő a maximális létszám, ezt a tankerület engedélyével maximum 20 százalékkal lehet túllépni (a sajátos nevelési igényű gyerekek pedig kettő, esetenként három főnek számítanak).

A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, mindenhol lesz-e elegendő pedagógus. Bár a kormány szerint nincs tanárhiány, valójában több ezer pedagógus hiányzik,

lapunkban szerdán írtunk arról, egy zuglói iskolában a felső tagozatos diákoknak is alsós tanár tart matematikaórát, ami fokozza a munkaterhelést. A PSZ szerint elfogadhatatlan, hogy a rugalmas iskolakezdés megszüntetéséről a kormány egyetlen szakmai szervezettel, érdekképviselettel sem egyeztetett. A mostani rendszerben az iskolakezdés rugalmasan működik, az óvodapedagógusok a gyermek egyéni fejlődését és érdekeit szem előtt tartva a szülőkkel közösen dönthetnek arról, a gyerek iskolaérett-e vagy az tesz neki jobbat, ha egy évet még óvodában marad. Ha nem értenek egyet, a helyi pedagógiai szakszolgálat hozza meg a döntést. Jövőre viszont már csak az Oktatási Hivatal dönthet a halasztásról. A kormány ezt úgy indokolta: a gyerekek érdekét az szolgálja, ha minél előbb megkezdhetik iskolai tanulmányaikat. 

Kirándulás vezényszóra

A kormány hatmilliárd forintot biztosít arra, hogy jövő szeptembertől minden általános iskolás kirándulásokon, kulturális programokon vehessen részt – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Hozzátette: cél, hogy az ősi magyar kultúrához, hagyományokhoz kötődjenek a programok. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezzel lényegében irányítottá válik a tanulmányi kirándulások programjának meghatározása, a központilag előirányzott „kultúrprogrammal” egy olyan területet sajátít ki a fenntartó, amely idáig az intézményi autonómia részét képezte.

Forrás: Népszava