Tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban — derült ki a friss adatokból. Öt évvel ezelőtt, 2014 utolsó napján összesen 2600 milliárd forint volt a cégek és a magánszemélyek együttes köztartozása, az összeg a múlt év végén 1140 milliárd környékére csökkent. A summa persze így is hatalmas, s feltehető, hogy számottevő része soha nem is fut be a közkasszához. Az adóhivatal ugyanakkor modern módszereket is bevet az elmaradt összegek beszedéséért: tavaly majdnem 14 millió alkalommal kereste meg a szervezet elektronikus úton a hazai bankokat arról tudakolózva, tartanak-e ott pénzt a tartozást felhalmozó magánszemélyek – írja a Magyar Nemzet.

 Komoly erőfeszítéseket tett tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azért, hogy azoktól is beszedje az adót, akik önmaguktól – szándékosan vagy véletlenül, tudatosan vagy félreértés miatt – nem rótták le maradéktalanul az államot megillető összegeket.

A NAV – saját hatáskörben – majdnem félmillió végrehajtást indított, tízezrével adott ki inkasszót, de számos esetben határozott ingóságok, ingatlanok, követelések és üzletrészek lefoglalásáról, ahogy arról is, hogy a köztartozást felhalmozó személyek fizetésének egy része a hatósághoz kerüljön.

Az év végi adatok ugyanakkor azt mutatják: a következőkben is bőven lesz tennivaló ezen a területen. A múlt esztendő végén ugyanis a cégek és a magánszemélyek majdnem 1140 milliárd forinttal voltak adósai az államkasszának, ekkora összegű közterhet nem róttak le időben. Az érték kétségkívül bődületes, ám kevesebb, mint amennyi köztartozást a korábbi években nyilvántartott a hivatal. Egy évvel azelőtt, vagyis 2017-ben még meghaladta az 1200 milliárd forintot az együttes hátralék, 2016-ban 1600 milliárdnál is nagyobb volt az összeg, 2014-ben pedig 2600 milliárdos elmaradást mutatott a hivatalos statisztika. Mindebből az is következik, hogy öt esztendő leforgása alatt a felére esett a számontartott hátralékállomány.

Az adóhivatal 2018-ról szóló, nemrégiben közzétett kimutatása mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban. December 31-én ezzel együtt is 1,2 millió adózónál mutatott hátralékot az adatbázis – ez nyolcvanezres csökkenést jelent az egy évvel azelőtti állapothoz képest.

Gondot okozó cégek

A részletek közül érdemes kiemelni, hogy tavaly nagyjából 880 ezer polgár neve mellett szerepelt elmaradás, miközben negyedmillió létező, tevékenykedő cégnek volt elmaradása, s szerepelt a kimutatásban 73 ezer úgynevezett nem működő társaság is.

A legnagyobb gondot ez utóbbi csoport alkotja, ezek a vállalkozások ugyanis rendszerint a megszűnés előtt állnak, például felszámolás zajlik ellenük. Az efféle, gyakran vagyontalan gazdasági szereplőktől a NAV sem számíthat különösebb összegekre. A múlt év végi 1140 milliárdos hátralékból 770 milliárd kapcsolódott ezekhez a cégekhez. A helyzet egyébként az elmúlt években sokat javult, 2014-ben például még 2000 milliárd forintra rúgott a nem működő szereplők köztartozása. A csökkenés okai között – mint azt a NAV-tól megtudtuk – a célzott hatósági fellépés mellett az is megtalálható, hogy a megszűnő cégek kevesebb tartozást halmoztak fel.

Modern módszerek

Az adóhivatal nemcsak a feketegazdaság letörésében hívja segítségül a modern technikát, hanem az államot megillető összegek beszedésekor is.

Korábban a hatóság papíron, levelezve kereste meg a bankokat és közülük is általában csupán párat, amikor arra volt kíváncsi, hogy egy-egy köztartozást felhalmozó magánszemélynek van-e valamelyik pénzintézetnél folyószámlája, megtakarítása. Néhány éve már azonban elektronikus úton, biztonságos, zárt informatikai rendszerben teszi fel a tudakolózó kérdéseket a szervezet, s a pénzintézetek is ezen a csatornán válaszolnak.

Az eredmény egyértelmű: a NAV minden hazai bankot megkereshet minden ügyben, és a válaszok gyorsan be is futnak. Ha valamelyik pénzintézet arról számol be, hogy az érintett személy tart ott összegeket, a hivatalnak már csak az inkasszó felől kell intézkednie. Az adatforgalom nagyságrendjét jól mutatja, hogy tavaly majdnem 14 millió megkeresést küldött a hatóság a pénzintézeteknek – egy érintett kapcsán több banknál is érdeklődhetett a NAV. A pénzügyi szereplők válaszai alapján majdnem negyedmillió esetben bukkantak olyan számlára az adóvégrehajtók, amelyről korábban nem tudtak.

Pozitív és negatív

A Magyar Nemzet nemrégiben számolt be arról, hogy egyre népesebb a NAV koma rövidítéssel illetett pozitív listája: az önkéntes lajstromban azoknak a vállalkozásoknak és polgároknak a neve szerepel, amelyek, akik pontosan fizetik adójukat. A hivatal ugyanakkor listázza a szabályszegőket is, például a végrehajtás alatt állókról is van összegzés. Az érintettek száma tavaly folyamatosan csökkent, a regiszter az év végén 115 ezer vállalkozás nevét tartalmazta. A 180 napon keresztül jelentős összeggel tartozók adatbázisában az év utolsó napján 2750 magánszemély és 1543 gazdasági résztvevő szerepelt.

A lajstromokat azért érdemes megnézni, mert sokat elárul egy-egy cég vagy magánszemély megbízhatóságától, hogy szerepel-e a pozitív vagy a negatív listán. Minden adatbázis elérhető a NAV hivatalos honlapján.

Könnyíthetünk a helyzetünkön

Gyakorta előfordul, hogy a magánemberek, a vállalkozások egy-egy nagyobb vásárlás, beruházás miatt kifogynak a pénzből, vagy más ok miatt anyagilag szűkebb időszakot élnek, de közben valamilyen közterhet mégis be kellene fizetniük. Megoldás lehet a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és a cégek képviselőinek is, ha beadványt írnak a NAV-hoz, s részletfizetést, fizetési halasztást, esetleg a szóban forgó tartozás mérséklését kérik. Tavaly sokan bíztak abban, hogy sikerrel járnak, a hatósághoz ugyanis 138 ezer ilyen kérvény érkezett. A dokumentumok többségében, 96 ezer iratban fizetési könnyítést, vagyis részletfizetést vagy halasztást kértek az ügyfelek, a mérséklésben reménykedő beadványok száma tízezret tett ki, s nagyjából ennyi esetben az adófizetők mind a két lehetőséget megemlítették. Húszezer dokumentum hiányos volt, megfogalmazója nem rögzítette, mit is kér pontosan. A különféle beadványok nyomán tavaly 122 ezer jogerős határozat született. Tízezer megszüntetés és nagyjából húszezer elutasítás mellett az adóhivatal kilencvenezer alkalommal bólintott rá legalább részben az adófizető kérelmére. Négyből három alkalommal tehát – legalább részben – eleget tett a NAV az ügyfél kérésének. A határozatok nyomán a magánszemélyek és a vállalkozások 83 milliárd forint részbeni vagy későbbi befizetésére kaptak lehetőséget, miközben a hatóság majdnem négymilliárd forintot elengedett. A magánszemélyek általában az szja- és az illetéktartozásaik­ra kérnek fizetési kedvezményt, míg a cégek rendszerint az általános forgalmi adó ügyében terjesztenek elő kérelmet.

Először csak kér a hivatal

A köztartozások beszedése kapcsán alakított hozzáállásán az utóbbi időben az adóhivatal: sok esetben előbb felszólítják az adósokat az elmaradás befizetésére, a végrehajtás pedig csak akkor indul el, ha az összeg nem érkezik meg hiánytalanul a megadott időben. A változtatást, s annak eredményét jól mutatják az adatok.

Eszerint 2017-ben 659 ezer fizetési felszólítást küldött ki a hatóság a címzetteknek, a felhívásnak pedig sokan eleget is tettek, s összességében leróttak majdnem ötvenmilliárd forintot.

Tavaly ellenben már 820 ezer fizetési értesítőt postázott a NAV, s ezek nyomán majdnem hetvenmilliárd forint futott be. A múlt esztendőben a hatóság több mint 260 milliárd forintot hajtott be a köztartozást és a különféle más hátralékot felhalmozó érintettektől, e summa negyede minden komolyabb hatósági intézkedés nélkül érkezett meg, pusztán azzal, hogy a hivatal fizetésre kérte a címzetteket. A fizetési felszólítás kiküldése után egyébként az ügyfeleknek húsz nap áll rendelkezésükre a tartozás kiegyenlítésére. Ha az összeg időben és teljes egészében befut, nem indul végrehajtási eljárás. A NAV-nál úgy vélekedtek, hogy az értesítések tömeges kiküldése kedvező hatással jár, a tapasztalatok szerint ugyanis javult a fizetési morál, miközben kevesebb végrehajtást kell megindítani. Az előzetes felszólítás egyébként valójában minden szereplőnek kedvező lehet: a NAV jó eséllyel kímélheti saját erőforrásait, a fizetési felszólításnak eleget tevő ügyfelek elkerülhetik a korántsem kellemes hatósági procedúrát, miközben az állam is hozzájuthat a pénzéhez.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ