A közlekedési társaság járműveinek kipufogójából a szokottnál is többször tör elő sűrű, sötét füst a nyáron. Úgy tudjuk, a csúcsra járatott klímákat nem bírják az öreg motorok – írja a Népszava.

 Mindennapos látvány lett a nyáron Budapesten, hogy hatalmas, fekete, fullasztó füstöt okádva indulnak el a BKK egyes autóbuszai a megállókból. A közlekedési társaság lapunk érdeklődésére nem is tagadta ezt, igaz, kitérő választ adva csak annyit közölt: egyre kevesebb az idős, alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt jármű. Arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázhatóak a fekete füstfelhők, szintén nem adtak egyenes választ: „Az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású buszokra kevésbé szigorú környezetvédelmi normák vonatkoznak, azonban minden jármű megfelel a műszaki előírásoknak.”

 Ezek után az sem meglepő, hogy a BKK – mint írta – nem vezet statisztikát a szennyező buszokról, de a hibás járművet rögtön cserélik, kivonják a forgalomból javításra.

Világosabban fogalmazott Gólián Zsolt, a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet elnöke. Mint mondta, egyre kevesebb az erősen füstölő autóbusz a cég flottájában, de azért még mindig túl sok ilyen jármű fut ki nap mint nap az utakra.

Ráadásul – tette hozzá – a nyáron megszokottnál is többször, erősebben füstölhetnek ezek a buszok. Ennek Gólián Zsolt szerint az az oka, hogy egyes típusok, elsősorban az alacsony padlós, csuklós Volvók motorja viszonylag kicsi és gyenge, nehezen bírja a nagy melegben maximális teljesítménnyel működő klímát. Emiatt pedig a sofőrök csak nagyobb gázadással tudják mozgásba hozni a járművet, ami erősebb füsttel jár. A szakszervezeti vezető szerint a füstölésnek más magyarázata is lehet: kánikula idején, a légkondicionáló folyamatos használata miatt állítanak az adagolón, hogy nagyobb teljesítményt sajtoljanak ki a motorból – ez viszont azzal jár, hogy a busz jobban füstöl.

Mindez különösen annak tükrében érdekes, hogy a napokban a Közlekedő Tömeg Egyesület egyesület azt állapította meg: több mint 300 buszon nem működik a klíma, emiatt hőség idején 40 fok is lehet az utastérben.

Vagyis ezek szerint a BKK-t több fronton is legyőzte a kánikula: vagy nem működik a klíma vagy ha igen, akkor erősen füstöl a busz. (A vállalat egyébként a klímákkal kapcsolatban azt közölte a HVG-vel, hogy a autóbuszok 87 százaléka, a trolibuszok 27 százaléka, míg a villamosok 15 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel. Az M2-es és az M4-es vonalakon pedig csak klimatizált járművek közlekednek.)

A füstölő buszok ellen régóta küzd a Levegő Munkacsoport. A szervezet elnöke, Lukács András azt mondta: 2015 óta több mint 500 lakossági bejelentést kaptak olyan buszokról, jobbára öreg Volvókról, amelyek fekete, kormos füstöt eregetnek. Egy bejelentő arról tett említést, hogy bizonyos Volvo buszoknál „teljesen általános” a „kormolás”.

A Levegő Munkacsoport a bejelentésekről és saját tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatta a BKK-t, ahol igyekeznek javítani a buszokat, azonban újra meg újra megjelennek az utakon a füstölő járművek. – Ez a fekete füst természetesen nem csak látványra borzasztó, hanem súlyosan egészségkárosító is. Korábban több összehasonlító mérést is végeztünk: a korszerű járműveknél tisztább volt a kipufogón távozó elegy, mint a város levegője.

A fekete kormot lövellő buszoknál viszont sokkal rosszabb volt a helyzet, de még csak pontos számot sem lehet mondani, mert már a busztól 10 méterre is kiakadt a műszer

– fogalmazott Lukács András. A szakszervezeti vezető, Gólián Zsolt szavaiból az derül ki, hogy a füstölő buszokkal még jó ideig együtt kell élni, mert a flotta a fiatalítás ellenére is túl öreg. Mint mondta, az lenne a jó, ha 7-8 évre lehetne csökkenteni a flotta átlagéletkorát. Ez viszont még akkor is messze van, ha igaz a BKK összegzése a 11 évről.

Csakhogy Gólián Zsolt szerint ennél rosszabb a helyzet, mert a BKK a külsős cégek fiatalabb járműveit is beleszámolja az átlagolásba.

Ha csak a saját flottát venné alapul, akkor kedvezőtlenebb kép bontakozna ki. Példaként említette, hogy Dél-Pesten még ma is járnak 30 éves Ikarus buszok. A szakember szerint tovább árnyalja a képet az, hogy a flotta fiatalításának üteme alighanem lassulni fog: a cég jobbára azokat a buszokat veszi meg, amelyeket a nyugat-európai városok közlekedési cégeinél 7-8 éves korukban váltanak ki újakkal.

Dízelveszély

A budapesti a buszmegállókban akár két-háromszor is nagyobb lehet a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a hivatalos mérőállomásokon, amiért a dízel személyautók mellett a közösségi közlekedésben használt rengeteg régi dízel busz is felelős – írta egy tavaszi felmérésében a Greenpeace. A zöld szervezet megvizsgálta a fővárosban közlekedő, tömegközlekedésben használt buszállományt is. Arra jutottak: a cég flottájának majdnem fele még mindig nagyon alacsony – Euro 0-ás, I-es, II-es vagy III-as besorolású – erősen légszennyező busz. Ezek a régi járművek felelősek a buszokból származó nitrogén-dioxid-szennyezettség döntő részéért. A BKK ugyanezt fordítva közelíti meg, hiszen lapunknak azt írta: „Ma már az autóbusz-állomány több mint fele Euro IV vagy afeletti besorolású, aminek eredményeként a károsanyag-kibocsátás számottevő mértékben visszaszorult.”

Forrás: Népszava