Nőtt a magyar munkahelyeken a szigor a kötelező viseletet illetően – derült ki a Profession.hu idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatásának eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal.

2019-ben a munkavállalók 55 százaléka állította, hogy a munkahelyén léteznek kötelezően betartandó öltözködési szabályok, míg 2014-ben ez az arány csak 51 százalék volt. 

Ez a fizikai munkát végzőkre (66 százalék), és a férfiakra (60 százalék) az átlagosnál magasabb arányban jellemző. Sok helyen az öltözködési szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok az aktuális időjárási viszonyoknak egyáltalán nem felelnek meg. 2014-ben a kötelező dresszkóddal rendelkező munkahelyen dolgozók 39 százaléka, idén pedig már 62 százaléka mondta, hogy

kánikulában sem lazíthatnak az előírt öltözékükön.

Hétköznapi, kényelmes, sportos

Ahol nincs előírás, ott a munkavállalók fele a hétköznapi stílusú öltözködést preferálja a munkahelyén, minden harmadik dolgozó pedig a sportos ruhákat.

 Az elmúlt öt évben nagyot nőtt a nők körében a kényelmes, sportos stílust kedvelők aránya – 33 százalékról 44 százalékra. Ők azok, akik azt vallják, hogy nem akarnak a követelménynek megfelelően öltözni, ha az az időjárásnak nem megfelelő. Szintén a nők között nőtt – 2 százalékról 7 százalékra – a magukat divatőrültnek tartók aránya is, akik a munkahelyükön is a legtrendibb darabokat részesítik előnyben.

 A kényelem iránti igény a váltócipő népszerűségében is megjelenik: a munkavállalók 56 százaléka használ váltócipőt a munkahelyén – ez az elmúlt öt évben szinte változatlan maradt.

Az egészségügyben és a személyi szolgáltatásokat végzőknél (pl. fodrász, kozmetika, mosoda, stb.) a leginkább elterjedt a váltócipő használata. A dolgozók többsége – 69 százaléka – úgy érzi, munkája során sem előnye, sem hátránya nem származik abból, hogyan öltözik fel munkába menet. Ez az arány öt éve még magasabb – 76 százalék – volt. Idén már minden harmadik válaszadó érzi előnynek az öltözködési stílusát, s csak 2 százalék azok aránya, akik szerint hátrányt jelent az, hogy milyen ruhákat hordanak.

Mit vegyek fel?

Továbbra sem jellemző a magyar munkavállalókra, hogy öltözködési tanácsokat kérnének másoktól. 2014-ben a válaszolók 89 százaléka, idén valamivel kevesebb, 86 százaléka mondta, hogy sosem kér segítséget a munkahelyi öltözékének kiválasztásához. Akik mégis kikérik mások véleményét, azok a családtagjukra hagyatkoznak, míg páran kollégáik vagy barátaik segítségét kérik a választáshoz. Kivételt a pénzügyi szektorban dolgozók, illetve azok képeznek, akik szerint előny a munkában a megfelelő öltözködés. Ők – akik akár szakembertől is szívesen kérnek tanácsot – a magyar munkavállalók 1 százalékát teszik ki.

Van, aki soha nem vesz új ruhákat

A munkahelyek továbbra is csekély mértékben járulnak hozzá a dolgozók gardróbfrissítéséhez, bár valamelyest javult a helyzet öt év alatt.

Míg 2014-ben a munkavállalók 9 százaléka kapott ruhapénzt, idén már 11 százalékuk számolt be erről.

Így aztán nem meglepő, hogy a munkavállalók nem túl gyakran frissítenek a ruhatárukon. Minden harmadik munkavállaló alkalmanként vesz új ruhákat, míg szintén minden harmadik félévente vagy évente. Ötödük havonta vagy negyedévente vásárol új darabokat, a válaszadók 15 százaléka pedig azt állította, soha nem újít a ruhatárán.

Kényelmes ruha – jobb teljesítmény

A felmérés eredményeiből az is kirajzolódik, hogy a munkahelyi teljesítményt erőteljesen befolyásolhatja, hogy valaki jól érzi-e magát a munkája során az öltözködésében.

 A munkavállalók 60 százalékának nagymértékben meghatározza a mindennapi munkáját az, hogy jól választja-e meg az öltözékét. Kisebbségben (mintegy 40 százalék) vannak azok, akiket ez nem befolyásol elmondásuk szerint. Ez az elmúlt öt évben nem változott számottevően.

Forrás: Blikk

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ