Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása – írja a Népszava.

 Nem látni az ipar 4.0 által elvárt technológiai fordulatot azoknál az új beruházásoknál, amelyeket a kormány elsősorban munkahely-teremtési céllal támogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre. A támogatások többsége ráadásul nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik. A külgazdasági tárca jól láthatóan két csapásirányt követ: a már idehaza megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekszik Magyarországra csábítani, miközben az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket is kistafírozza.

Előbbi elv mentén az idén 15 cég kapott támogatást, ám ezekből mindössze 2-3 volt olyan beruházás, amely fejlesztést vagy új technológiát hozott Magyarországra. Ezek közé sorolható az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki, és az a két új akkumulátor gyár, amit a dél-koreai Shinheung SEC EU Kft., illetve a japán GS Yuasa Kft. hoz létre. A többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással foglalkozik, illetve raktározással, kohászattal. Az utóbbi hónapokban tehát tovább nőtt az autóipar súlya a támogatott beruházásokban. Ezzel azonban csupán addig nincs gond, amíg van kereslet az európai gyártók autóira. Ha azonban ez visszaesik, akkor az az autóiparnak már így is erősen kitett magyar gazdasági növekedést is lelassíthatja.

Mégpedig az elmúlt hónapokban egyre gyűlnek felhők az európai járműgyártók felett.

A csökkenő kereslet, illetve az amerikai védővámok miatt egyre fogják vissza kapacitásaikat a vállalatok, ez pedig nem fogja érintetlenül hagyni a magyar autógyárakat, illetve autóipari munkahelyeket sem. A szakszervezetek ennek már érzékelik a jeleit is: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál  az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.

A külgazdasági tárca ezzel egyidőben a magyar tulajdonban lévő cégekről is gondoskodik.

Így kapott az idén 700 millió forint támogatást a Coop Logisztika Kft, és 1,6 milliárdot a papíriparban utazó Hamburger Hungária Kft., továbbá két takarmánycég. A hazai cégek közül a Mol Petrolkémia kapta minden idők legnagyobb támogatását, 11,6 milliárd forintot. A második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. Mészáros Lőrinc a harmadik helyet is megszerezte, hiszen a hasonló profilú Visonta Projekt Kft-je további 6,2 milliárdos költségvetési támogatást zsebelt be. Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a beruházó cégeknek egyedi kormánydöntésekkel: akkor ez 8 761 új munkahely létrehozáshoz volt elegendő. Az idén időarányosan a szaktárca már jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni. Figyelembe véve a romló világgazdasági környezetet, a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét – amelynek kilátásai hatványozottan romlottak az elmúlt hónapokban –, a 3729 új munkahely még szép számnak mondható. Ennek ára azonban egyre nagyobb.

Tízmilliárd forintnál nagyobb támogatást szerző projektek

Cég                                                                             Iparág                              Támogatott munkahelyek száma Támogatás (Mrd Ft)             Év

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.                 autógyártás                           2 500                                             22                                 2008

Apollo Tyres (Hungary) Kft.                                gumigyártás                                   975                                               16                                  2014

HANKOOK TIRE Magyarország Kft.                    gumiabroncsgyártás                       1 508                                               16                                   2005

Audi Hungaria Kft.                                               autógyártás                             1 800                                                13                                     2011

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.       autógyártás                                  1 000                                               13                                      2016

BMW Manufakturing Hungary Kft.                    gépkocsi gyártás                            645                                                 12                                         2018

MOL Petrolkémia Zrt.                                         vegyiüzem létrehozása                172                                                 12                                         2019

ThyssenKrupp Presta Hungary Kft.                  vezérmű-gyártás                            449                                                 11                                          2016

 Forrás: KKM, Nészava-gyűjtés 

Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt ugyanis a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé.

Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként. Ez ráadásul csak az átlag: az idén rendkívül szélsőséges értékek között szórtak az egy-egy munkahelyre adott támogatások. Munkahelyenként számolva a legkevesebbet, 1,2 millió forintot az Amerikai Egyesült Államokból érkezett autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. kapta. A lista másik végén a részben magyar állami tulajdonban lévő Mol áll, amely az idén februárra datált támogatási szerződéssel minden eddigi rekordot megdöntött.

A Mol Petrolkémia Zrt. az új, tiszaújvárosi beruházásához összesen 11,6 milliárd forintos támogatást kapott, amelyért cserébe alig 172 új munkahely teremtését vállalta.

Így az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt. Igaz, a vállalat ezzel a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza Magyarországra.  Július végén is hatalmas támogatásokról írtak alá szerződéseket. A cseh tulajdonban lévő NT Élelmiszertermelő Kft. például összesen 1,7 milliárd forintot kapott, ezért 55 új munkahely megteremtésére tett ígéretet. Ezt azt jelenti: a cég 30,3 millió forintos támogatás kapott egy-egy munkahely létrehozására. Pedig nem valamely hightech üzletágban működik: napraforgó feldolgozással és étolajgyártással foglalkozik a Kiskunságban.  Ugyancsak az elmúlt napokban írta alá a külügyi tárca a TBZ Táp Kft. támogatási szerződését; a takarmánygyártással foglalkozó magyar cég egy munkahelyre 24,7 milliós támogatást kapott. Ennél is jobban járt az állati fehérjefeldolgozásban utazó Várda Meat Kft, amely 50 munkahelyért cserében 1,6 milliárd forintos támogatást tehetett zsebre. Így az egy munkahelyre jutó állami dotáció itt 31,7 millió forintra rúgott.

Beruházási támogatási kiadások

Év        Össztámogatás (Mrd Ft)     Létrehozott munkahelyek (db)     Egy munkahelyre jutó támogatás (M Ft)

2014       43,68                                       9552                                                   4,57

2015      35,45                                       3628                                                   9,77

2016      63,98                                       5809                                                   11,01

2017      64,45                                       8611                                                   7,48

2018      86,6                                         8761                                                   9,88

2019      54,6                                         3729                                                   14,64

Forrás: KKM, Népszava-számítás    

Gigaösszegek az autóiparnak

A mindenkori kormányok 2004 óta osztanak költségvetési pénzekből vissza nem térítendő támogatásokat. A támogatási „örökranglistán” magyar cégek labdába sem rúghatnak, ezen a Magyarországon megtelepedett legnagyobb autó- és gumigyártókat találjuk. Munkahely-teremtésre a legnagyobb támogatást még a második Gyurcsány-kormány adta 2008 októberében, a pénzügyi válság kitörése utáni napokban. Akkor a Mercedes gyár az új kecskeméti üzemére 22 milliárd forintos dotációt kapott. A Mercedes duplázott, hisz most épül a második gyára az alföldi városban, ám 2016-ban már be kellett érni potom 12,8 milliárd forinttal – ám a német autógyártó ezzel a két támogatással abszolút csúcstartó. Tíz milliárd forintot meghaladó támogatásokat kapott még több autógyártó mellett az indai Apollo Tyres és a dél-koreai Hankook Tire Magyarország is. Utóbbi az a cég, amely az utóbbi hónapokban mongol vendégmunkások foglalkoztatásával és munkaügyi konfliktusaival szerepelt a hírekben. 

Átalakul a befektetési ügynökség

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (HIPA) átalakításról döntött a kormány: az eddig költségvetési szervként működő szervezet nonprofit társasággá alakul. Ennek érdekében 250 millió forintot kap a külügyi tárca a cégalapításra. A 130 fős szervezet a tervek szerint idén és jövőre is mintegy 3 milliárd forintból működhet: a cég feladata a potenciális befektetők, illetve a lehetséges befektetési célpontok, települések felkutatása lesz a jövőben is. Az átalakulás annyiban nem meglepő, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) már tavalyi alapítása óta cégként működik – vagyis például az alkalmazottak nem közalkalmazottak –, így könnyebb a versenyszférához közelítő béreket biztosítani. A HIPA-t az elmúlt években elkerülték a nagyobb botrányok – nem úgy mint az exportfejlesztésért felelős kereskedőházakat.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány a keleti-, illetve déli-nyitásban látta a magyar külkereskedelem fejlődési lehetőségét, azért az egzotikus piacokon hoztak létre képviseleteket.

Az eredmény katasztrofális, milliárdos veszteségek mellett a megcélzott relációkban nemhogy nőtt volna, de volt, hogy csökkent a magyar kivitel. A kereskedőházak bezárásáról végül tavaly döntött a kormány. Azóta HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. néven működtetik a rendszert a külgazdasági tárca felügyelete alatt. A HEPA-t tavaly alapítottak, az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt.

Forrás: Népszava