Az igaz, hogy „általános kötelező magatartási szabályt” csak az alaptörvény és az abban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv alkothat, azonban a mi értelmezésünk szerint a köznevelési törvény az etikai kódex megalkotását a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK) delegálta. Emellett az etikai kódex nem is „általános” magatartási szabályokat tartalmaz, hiszen csupán a pedagógusokra vonatkozik – mondta a Magyar Hírlapnak  Horváth Péter, az NPK elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jelezte: az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az ügyben.

Horváth Péter szerint, ha az etikaikódex-alkotás az Alkotmányba ütköző lenne, az „elég sok szakmának okozna problémát", hiszen számos ágazat rendelkezik hasonló dokumentummal, így például az orvosok, ügyvédek, rendőrök is.

   A PSZ az AB-tól kéri annak megállapítását, hogy a nemzeti köznevelési törvénynek a pedagógus etikai kódex kiadására vonatkozó rendelkezései sértik Magyarország Alaptörvényét.

   A szakszervezet érvelése szerint mivel a pedagóguskar nem szerepel az Alaptörvényben, így nem alkothat olyan kötelező magatartási szabályokat, amelyek megsértését szankcionálni lehet, vagyis etikai eljárás lefolytatására van lehetőség. A szakszervezet kéri a pedagóguskar országos küldöttgyűlésének tagjait, hogy az AB döntéséig ne fogadják el az etikai kódexet, tehát, hogy az NPK november 14-i küldöttgyűlésének napirendjéről vegyék le az etikai kódex elfogadását, ha pedig mégis tárgyalnak róla, szavazatukkal ne járuljanak hozzá az elfogadásához.

Forrás: Magyar Hírlap