Egy Magyarországon lőszerrel visszaélés miatt elfogott svéd állampolgár ügyét használva próbálja kideríteni Handó Tünde ellenfele, Vasvári Csaba bíró, hogy az EU-s joggal összeegyeztethető-e Handó Tünde túlhatalma.

 Az Azonnali.hu írta meg a sztorit, amely szerint

Vasvári – aki korábban pályázott a fővárosi ítélőtábla vezetésére, de Handó érvénytelenítette a pályázatát – előzetes döntéshozatali indítványt kíván az Európai Bíróság elé terjeszteni. Az indítvány ugyan a svéd állampolgár ügyét érinti, de ugyanakkor a magyar bírói függetlenség ügyét is.

A svéd férfi védőjének indítványa alapján az előzetes döntéshozatali indítványban három ponton kérik a helyzet tisztázását: elsősorban azért, mert a terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban feltehetően nem volt megfelelően biztosított, és ez nem is ellenőrizhető, az anyanyelvhasználat pedig fontos eleme a tisztességes bírósági eljárásnak – írja az Azonnali, megemlítve, hogy a svéd állampolgár török származású volt, és egyébként már nem találják Magyarországon.

A másik két panasz már Handó Tündét érinti.

Egyrészt azt a kérdést teszik fel az Európai Bíróságnak, hogy állapítsa meg, az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és a bírói függetlenség elveinek megfelel-e, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással. Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben?

– teszi fel a kérdést Vasvári az Európai Bíróságnak.

Végezetül azt is felveti a végzés, hogy

az a tény, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, összhangban van-e a bírói függetlenséggel.

Az Azonnali felidézi, hogy hasonló jogállamiságteszt már egy másik ügyben is előfordult: egy Lengyelországnak kiadni készült drogdíler esetében Írország fordult az Európai Bírósághoz, azt kérdezve, hogy kiadható-e a gyanúsított, illetve tisztességes eljárásban részesülhet-e Lengyelországban, ha közben a jogállamisági problémák miatt 7-es cikkely szerinti eljárás alatt áll Lengyelország. Akkor az Európai Bíróság arra jutott, hogy automatikusan önmagában amiatt, hogy egy 7-es cikkes eljárás folyamatban van, nem lehet megtagadni a kiadatást egy tagállamnak.

De ott volt a bedrogozott izlandi sofőr esete is, amelyről márciusban írt a hvg.hu: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ugyanis abban az ügyben azt mondta ki, hogy az izlandi igazságügy-miniszternek nem kellett volna belenyúlnia az új fellebbviteli bíróság tagjainak kiválasztásába. A jogsi nélkül vezető férfi ügyét ugyanis így egy olyan testület tárgyalta újra, amelynek egyik tagját annak ellenére nevezték ki fellebbviteli bírónak, hogy az erre hivatott szakmai grémium nem támogatta kinevezését.

Forrás: HVG