Nem Orbán Viktor, hanem Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válaszolt a német kutatóknak, miután a Német Tudományos Szervezetek Szövetsége nyílt levelet írt a magyar kormányfőnek az MTA megcsonkítása ügyében. A német kutatók azt írták, szerintük a magyar kormány nyílt befolyást igyekszik gyakorolni az újonnan létrehozandó kutatási hálózat tudományos iránya felett, és aggodalmukat fejezték ki, hogy az átalakítás után csak a közérdekűnek mondott kutatásokat fogják finanszírozni. Az Index cikke.

Megírtuk, hogy a tíz legnagyobb, legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény vezetője egy nappal az MTA-törvény megszavazása előtt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy élesen tiltakozzanak a Magyar Tudományos Akadémia bedarálása ellen, és egyértelműsítsék: nem igaz Palkovics állandó hivatkozása, miszerint az átalakítás csak a német modellt követi.

A magyar miniszterelnöknek július 1-én írt levelet eredetileg a Die Zeit hozta nyilvánosságra, miután a magyar Országgyűlés minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére megszavazta az idevágó jogszabályt. A levélből derült ki az is:

Palkovics miniszter úr szerint az átalakítás a német nem egyetemi kutatási szervezetek mintáját veszi alapul, és hasonlatos a volt keletnémet akadémiák feloszlatásához. Ez a párhuzam nem állja meg a helyét

– írták a német kutatási vezetők az Orbán Viktornak.

MTA,

Ezzel szemben Palkovics László IT-miniszter a szavazás után, a Hír TV-nek adott interjújában is a tőle megszokott német példát emlegette, szokás szerint a Max Planck Társaság modelljére hivatkozott, az MTA kiherélését pedig a volt NDK-s akadémiai intézetek megszüntetéséhez hasonlította. 

Most viszont Palkovics az elsőként a Hvg.hu., majd pedig a szerdai Magyar Nemzet által is ismertetett (a kormánylap honlapján teljes terjedelmében közölt) levélben elismeri, hogy bár többször példálózott a német Max-Planck-Instituttal mint modellel a kutatóhálózat átalakításához, mégsem erről van szó.

Önök említik a levelükben, hogy az általam hivatkozott Max Planck modellje nem azonos azzal, amit Magyarországon létrehozni tervezünk. Ez így van.

Szerinte ugyanis a Max Planck-modellt nem lehet teljes mértékben alkalmazni, mert ez a társasági forma nem elterjedt Magyarországon, és az átalakítás mértéke sem olyan nagy, mint a Max Planck Társaság felállításakor.

Ennek ellenére a struktúra lényeges elemei azonosak

– bizonygatja mégis a miniszter, aki szerint legalábbis egy „hasonló” hálózatot akarnak felállítani, amely állami finanszírozású, az élén felelős vezető szervekkel. Hozzáteszi, hogy ezzel együtt a törvény részét képezi egy alkalmazott kutatóintézeti rendszer felállítása is, a német Fraunhofer Intézethez hasonlóan.

Palkovics hosszú levelében egyébként azzal indokolta az átalakításokat, hogy túl nagy a különbség a régi és az új uniós tagállamok kutatási rendszereinek teljesítménye között, és szerinte a mostani módosítás nagy lehetőség a magyar kutatóknak. Levele szerint az átalakítás célja, hogy több legyen a kutatás, és hogy a kutatásokra adott állami támogatások a magyar gazdaság és társadalom szemszögéből kerüljenek kiosztásra.

Palkovics hosszan részletezi, hogy a magyar kutatás helyzete szerinte elmaradott a nyugat-európaihoz képest, és bár elismeri a német kutatók által is kiemelt magyar eredményeket, szerinte ezek csak egyéni teljesítményeket jelentenek, miközben a magyar intézmények nem teljesítenek jól, mert:

  • nem nyertek el elég pályázatot;
  • a kutatóintézetek nem dolgoznak eléggé együtt az innovatív cégekkel;
  • nincs elég szabadalom;
  • nincs elég start-up;
  • és nem is idézik eleget szerinte a magyar kutatókat.

Palkovics szerint azért akarnak a kutatások vezetési szerkezetén variálni, mert a kutatóintézeti hálózat struktúrája a rendszerváltás óta nem változott lényegesen, és bár 2009-ben és 2012-ben volt némi átszervezés, ezek sem vezettek eredményre. Ezentúl azt is sérelmezi, hogy az állami kutatórendszernek kevés a közösségi finanszírozottsága, ez 2003 óta nem változott, holott a cégek egyre többet költenek innovációra.

Kitér arra, hogy 2018 óta saját minisztériuma van az innovációnak és technológiának, a terveiknek pedig csak egy része az MTA kutatóhálózatának átszervezése, emellett az állami egyetemek és állami kutatóintézetek tevékenységének átalakítása is idetartozik.

Forrás: Index

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ