A magyar növekedés és felzárkózás egyik fontos akadálya, hogy a magyar vállalatok kevés új terméket vagy eljárást vezetnek be, azaz keveset innoválnak. Az új technológiák működtetéséhez lényegesen több diplomás dolgozóra van szükség. Ezért a megfelelő mennyiségű magasan végzett dolgozó az innováció és ezen keresztül a gazdasági növekedés kulcsfeltétele. A technológiai változás és a különféle dolgozók iránti kereslet közötti kapcsolatot vizsgálja egy új tanulmány. A tanulmány fő eredményeit két ábra segítségével mutatjuk be – írja Lindner Attila (University College London) és Muraközy Balázs (MTA KRTK, University of Liverpool) a blog.defacto.io-n.

 A gazdaság technológiai fejlődését végső soron a vállalatok technológiai döntései és innovációi határozzák meg. A vállalati innováció tekintetében Magyarország már évtizedek óta sereghajtó Európában: miközben az Európai Unióban a vállalatok fele, Magyarországon csak a negyede végez bármilyen innovációs tevékenységet. Ez a rendkívül alacsony arány arra utal, hogy a magyar vállalatok nem akarnak, vagy nem képesek innoválni.  

Mint minden változás, az innováció is kockázatokkal jár. Végső soron azok a vállalatok fognak kockáztatni és újszerű megoldásokkal próbálkozni, amelyek magas megtérülésre számítanak. 

E megtérülés szempontjából kulcskérdés, hogy mennyibe kerül az új technológiával termelni, vagyis mennyire drága a munkaerő, amelyre szükség van az új technológia hatékony működtetéséhez. Éppen ezért fontos kérdés, hogy milyen munkára van szüksége az innovatív vállalatoknak. Vajon több általános tudással rendelkező diplomást alkalmaznak, vagy inkább jól képzett szakmunkásokra van szükségük az újszerű gépek kezeléséhez?

A technológiai változás és a különféle dolgozók iránti kereslet közötti kapcsolatot vizsgálja egy új tanulmány. A tanulmány fő eredményeit két ábra segítségével mutatjuk be. 

Az első ábra azt mutatja, hogy mennyivel nőtt a diplomás és más dolgozók száma egy sikeres  innováció bevezetésének hatására a nagyon hasonló, de nem innováló vállalatokhoz képest.  Miközben a sikeres innováció bevezetése után 5,2%-al nő a diplomás dolgozók száma (piros téglalap), az alacsonyabb képzettségű dolgozók, például a szakmunkások, száma alig nő (kék téglalap). Jól látszik tehát, hogy az innováció hatására megnő a diplomás dolgozók aránya az adott cégen belül. 

Az új munkaerő felvétele azonban komoly költségeket ró a cégekre, nem csak azért mert a diplomások bére eleve magasabb, hanem azért is, mert az új dolgozók odacsábításához bért is kell emelnie a cégeknek. Ezt mutatjuk meg a következő ábrán.

Az ábra megmutatja, hogy egy sikeresen innováló vállalatnál  a diplomások bére átlagosan 6,7%-al nő a nagyon hasonló, de nem innováló vállalatokhoz képest Ezzel szemben a diplomával rendelkezők bére inkább csökken (kék téglalap). 
Vajon minek köszönhető a diplomások jelentős béremelkedése? A dolgozó odacsábításához szükséges béremelés mértéke függ attól, hogy hány diplomás van a piacon: ha elég sok, akkor kisebb béremelés elég, ha viszont kevés, akkor lényeges béremelésre van szükség.

A magyar vállalatoknál mért nagymértékű béremelkedés arra utal, hogy a vállalatok viszonylag kevés diplomás dolgozóból válogathatnak. Milyen környezetben innoválnak tehát többet a vállalatok? Olyanban, ahol a magasan képzett dolgozók kínálata bőséges, és ezért újabb diplomások felvétele nem ró hatalmas többletköltséget a cégekre. Ilyenkor az innovációs befektetések megtérülése magasabb.

Európai összehasonlításban vizsgálódva azt láthatjuk, hogy Magyarországon (és általában a Visegrádi országokban) egyszerre alacsony az innováló vállalatok aránya és nagyon magas a diplomások relatív bére. Miközben Magyarországon a vállalatok körülbelül fele akkora arányban vezettek be innovációkat,  mint Nyugat-Európában, a diplomások fizetése több,  mint 100 százalékkal  meghaladta a középfokú végzettségűekét (Nyugat-Európában ez az arány 40-50 százalék). Vagyis a diplomások alacsony kínálata és relatíve magas bére valóban összefügg az alacsony innovációval. 

Ráadásul a kormányzati intézkedések nemhogy enyhítenék a diplomás dolgozók szűkösségén, hanem Európában szinte egyedülálló módon Magyarországon 2014 óta egyenesen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya. Ez elsősorban olyan intézkedéseknek köszönhető, mint a tandíj bevezetése, az iskolakötelezettségi korhatár csökkentése vagy az érettségit adó képzések helyett a szakoktatás előtérbe helyezése. 

Miközben ezek az intézkedések rövid távon enyhíthetnek az adott technológiát használó vállalatok munkaerő-gondjain, a diplomások számának csökkenése és magas bére csökkenti az ösztönzést a fejlettebb technológiák bevezetésére.

A Defacto szerint vállalati innovációt támogató környezet megteremtéséhez sok új diplomást kell képezni, nem pedig szakmunkásokat. Ehhez kapcsolódóan, az innovációt támogató oktatásnak az általános képességeket kell fejlesztenie, és nem egy-egy gyorsan elavuló technológia használatát kell belevernie a tanulókba a szakképzés fejlesztésével.

Forrás: blog.defacto.io

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!