A Parlament rendkívüli ülésnapján két nagy vihart kavart oktatással kapcsolatos törvénymódosítás szavazása volt napirenden. Az Magyar Tudományos Akadémiát - leginkább annak kutatóintézeteit - érintő törvénymódosítást 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. A tudósok délután az utcára vonultak tiltakozásként. A köznevelést érintő törvénymódosításról való zárószavazást - ami eleve váratlanul és villámgyorsan került a mostani ülésre - viszont Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára elhalasztották a képviselők – olvasható az mfor.hu-n.

Egy éve próbálkozik a kormány az MTA kutatóintézeteinek leválasztásával, most a Fidesz-többség erővel, az akadémikusok akaratával és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábbi egyértelmű ígéretével szemben elvette az MTA kutatóintézeteit - írja az Index. A magyar Országgyűlés kedden 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a hivatalosan „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” néven illetett törvénymódosítást.

Palkovics az elmúlt hónapokban változatos eszközökkel küzdött a fenyegetéstől az ígéreteken át a zsarolásig, hogy átnyomja a tudósokon az akaratát.

Próbálkozásai a hosszas tárgyalások ellenére nem jártak sikerrel, az Akadémia lényegi garanciális pontokat szeretett volna megőrizni a kutatások függetlensége érdekében, döntő többséggel helyezkedtek szembe a Palkovics-tervvel, mire a miniszter az addig a tárgyalásokon megígért elemeket is visszavonta, hogy most végül egyszerűen erővel nyomja át az elképzelését, melyet leginkább az innováció és a nemzetközi versenyképességünk javításával indokolt.

Megtaláltuk: így csempészik be a törvénybe az MTA kutatóhálózatának leválasztását

A törvény értelmében

  • kötelezik az MTA-t, hogy tulajdonát ingyen használatba adja;
  • a kutatóhálózat irányító testületében az MTA közgyűlése által megszavazott egyharmadnyival szemben a tagok fele kormánydelegált lesz, kutatóhálózat nem kap közvetlen képviseletet ebben;
  • az irányító testület minden delegáltját a miniszterelnök nevezi ki, nem csak az elnököt;
  • az irányító testületben nem kötik minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, vagyis a gyakorlatban könnyen átvihető a kormányakarat.
  • Adnak viszont alapfinanszírozást a kutatóintézetek működéséhez – hogy mennyit és milyen szabályok mentén, az egyelőre nem ismert.

Az MTA-dolgozókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma a törvény elfogadása napjára is tüntetést szervez az átalakítások elleni tiltakozásként. A demonstráció kedden 16 órakor kezdődik a Széchenyi téren, azaz az Akadémia épülete előtt. 

A másik nagy vihart kavaró törvénymódosítás viszont egyelőre elakadt, mert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében a köznevelési törvény módosításairól szóló zárószavazásának elhalasztását kérte.

Megfojtaná az alternatív iskolákat a kormány

A módosító többek között

  • bevezette volna a kötelező osztályozást a félévek és év végén;
  • az alternatív iskolák számára féléves igazodást írt volna elő a Nemzeti Alaptantervhez, amelytől legfeljebb csak 30 százalékban térhettek volna el ;

Az szinte mellékes apróság, hogy egyelőre nincs is elfogadott új Nemzeti Alaptanterv (NAT), a Népszava éppen tegnap írt arról, hogy 2021-re csúszhat a bevezetése, így nem nyilvános az állami iskolák kerettanterve sem, amihez igazodnia kellene ugye az alternatív iskoláknak... Lehetséges, hogy ez az egyik oka a zárószavazás elhalasztásának. A másik ok, hogy elég nehéz lenne megoldani - egy egyelőre nem nyilvános, nem létező - a NAT-tól való eltérés mérését is. Erre valamilyen metodika, eszközrendszer is kellene, aminek se híre, se hamva, legalábbis egyelőre.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára tegnap még magabiztosan söpörte le Arató Gergely, DK-s és Tordai Bence Párbeszéd-képviselő aggályait a tervezett módosításokkal kapcsolatban, mondván, hogy érettségizni mindenkinek kell, és az iskolaváltásoknál is kell az osztályozás, valamint a kerettanterv, amihez az alternatív iskolák is igazodnak. Rétvári felszólalásában nem említett semmilyen statisztikát, hogy az alternatív iskolákban nehezebben vagy rosszabb eredménnyel érettségiznének a diákok, mint az államiban. Az államtitkár az  - egyébként lapunk által is összefoglalt - OECD Talis-felmérésére hivatkozott (amelynek egyik megállapítása, hogy a magyar tanárok bére rendkívül alacsony), amely szerinte azt mutatja, hogy a magyar iskolarendszer jó, különösen a tudás átadásában. 

  • eltörölte volna a magántanulói státuszt, helyette bevezette volna a sehol sem definiált egyéni munkarend intézményét;
  • amelyet egy hivatal, felsőbb szerv (és nem az iskolaigazgató) adhatna meg (az indoklás szerint így egy iskola sem passzolhatná le a nem kívánt gyermekeket);
  • viszont ennek a felsőbb szervnek a kezét semmilyen egyeztetési kötelezettség nem kötné (sem oktatási, sem pszichológiai, sem gyámügyi vagy egyéb szerv véleményét nem lenne kötelező kikérnie);
  • kötelező lenne az iskolai beiratkozás minden 6. évét betöltött gyermek számára (vagyis a szülő nem dönthet úgy, hogy még egy évet óvodában hagyja gyermekét, kérelmet kellene benyújtania "a felmentést engedélyező szervhez";
  • az iskolaigazgatói pályázatokat már nem véleményezi a tantestület;
  • több idegen nyelvű tankönyv közül választhatnak az iskolák 

Forrás: mfor.hu

Hozzászólok a Facebookon

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!