Idén júniusban az öregségi nyugdíj összege átlagosan összege 119 ezer forint volt Magyarországon. A nyugdíjas háztartások kiadásainak negyedét élelmiszervásárlásra költik, a lakásfenntartás pedig éves kiadásaik 30 százalékát emészti fel. De mennyi nyugdíjra számíthatunk 2050-ben? Mikor érdemes elkezdenünk takarékoskodni? – olvasható a Pénzcentrum.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben: az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2060-ban már két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, a mai néggyel szemben. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik- hangzott el az NN Biztosító keddi sajtótájékoztatóján.

A várható demográfiai folyamatok ismeretében nem meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkeni fog.

A jelenlegi nyugdíjasoknak pedig mindössze két százaléka rendelkezik a nyugdíja mellett valamilyen kiegészítő forrással, amihez nyúlhat. Sikeresek pedig az öngondoskodásra építő egyéni stratégiák lehetnek.

Nem mindegy, mikor kezdünk el takarékoskodni

Az NN Biztosító szakembereinek számításai szerint a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 2050-re 104 ezer forintra fog csökkeni.

A mai harminc évesek, akik 2050-ben mennek nyugdíjba jelentősen rosszabb helyzetbe lesznek, mint akik most mennek nyugdíjba - mondta el Sztanó Imre, az NN Biztosító Zrt. értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója.

A biztosító további számításai szerint egy most 30 éves ember, ha szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét időskorára, havonta 9 700 forintot kellene megtakarítania.

Ha azonban ezt a döntést elodázzuk és csak 40 évesen kezdünk félretenni, akkor már havonta 20 ezer forinttal kell kezdenünk a megtakarítást, míg ha ugyanezt 50 évesen kezdjük, akkor már 48 ezer forintot kell félretennünk ugyanakkora nyugdíj megtakarítás eléréséhez.

Mire költenek a nyugdíjasok?

Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásánál magasabb a rezsi aránya.

A nyugdíjasok gyógyszerekre a jövedelmük 6 százalékát költik, míg az aktív keresőknél ez az arány kevesebb mint 2 százalék - mondta el Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal, fogyasztói árak osztályvezetője.

Emellett a nyugdíjasok jellemzően kevesebbet költenek ruházkodásra és tartós fogyasztási cikkekre. Azaz elsősorban elsődleges szükségleteik kielégítésére elég csak a nyugdíjuk. Kérdés az, hogy a jövőben tovább szűkülő nyugdíjas fogyasztási kosárral milyen kiadásaikat tudják tovább csökkenteni.

Nagyobb a teher az időseken

A mai negyveneseknek egyfelől hosszabb aktív életre kell berendezkedniük, másfelől átfogó tervvel kell rendelkezniük pénzügyi jövőjüket illetően. Az állami nyugdíjrendszerek ugyanis egyre kevésbé képesek a munkajövedelmekhez közelítő szintű ellátást biztosítani idős korban.

Forrás: Pénzcentrum