A kutatás-fejlesztési kiadások jelentősen elmaradnak az EU átlagtól, 2012-ben egy kezdő kutató közel háromszor többet keresett Ausztriában. Az MNB 330 pontos versenyképességi programja alapján szükséges a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokat a GDP 2 százalékára növelni 2030-ig. Bizonyos esetekben kell látványos előrelépést elérni, hogy megvalósulhasson a felzárkózás a K+F területen. Hogyan néznek ki a K+F kiadások a régióban és itthon? A novekedes.hu cikke.

A K+F kiadások 2017-ben a GDP 1,35 százalékát tették ki, ami 0,7 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól és 1,8 százalékponttal az osztrák értéktől.

A magasabb K+F kiadások hosszútávon érdemben hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, ami az egyik kulcsa a gyorsabb és fenntartható gazdasági bővülésnek. Ennek tükrében az MNB egyik fő stratégiai célja, hogy a K+F kiadások 2030-ig elérjék a GDP 2 százalékát.

Az elmúlt időszakban a magyar kormány már több adó és direkt támogatási jellegű intézkedést is tett, aminek köszönhetően létrejött hazánkban az egyik leginkább bőkezű kutatás-támogatási környezet a régióban. Érdemes kiemelni, hogy a 2014-2020-as uniós forrásokból kutatási-fejlesztési célokra már háromszor annyit költünk, mint amennyit Ausztria költ az EU támogatásokból.

13 + 1 pontos gazdaságvédelmi akcióterv

A gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos pontja a kutatás-fejlesztési területek támogatásának növelése.

A nagyobb számú és eredményesebb kutatás megvalósulásának érdekében a következő évi költségvetésben az idei évhez képest 32 milliárd forinttal emelkednek a kutatás-fejlesztést támogató források, amelyek így meghaladják a 150 milliárd forintot.

A K+F kiadásoknak és támogatásoknak az emelkedése mindenképpen jó irány, azonban a 32 milliárd forintos jövő évi bővülésnek a többszörösére lesz szükség hosszú távon, hogy a K+F kiadások ténylegesen elérjék a GDP 2 százalékát.

Milyen problémákat és megoldásokat fogalmaz meg az MNB 330 pontos versenyképességi programja?

Kutatói humán erőforrás biztosítása

A források rendelkezésre állása önmagában azonban nem elégséges ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési területen felzárkózzunk. Kiemelten fontos a kutatói humán erőforrás biztosítása is, főleg, hogy Magyarországon a K+F létszám jelentősen elmarad az EU átlagtól és az osztrák értéktől.

A kutatói létszám növekedését hátráltatja, hogy alacsony a reál területeken végzettek aránya a társadalomban. Emellett a K+F pálya választását az is fékezi, hogy a világ 200 legjobb egyeteme között nem található magyar intézmény.

Problémát jelent a külföldi agyelszívás is, egy felmérés alapján 2012-ben egy kezdő kutató majdnem háromszor annyit keresett Ausztriában, mint Magyarországon.
A külföldi bérprémium ráadásul a tapasztalattal növekszik.

Az MNB által javasolt intézkedések az alábbiak:

  • A PhD végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adókedvezmény kiterjesztése az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók részére. Egy ilyen intézkedés a K+F területen foglalkoztatottak háromnegyedét érintené a KSH 2017-es adatai alapján.
  • A kutatási-fejlesztési segédszemélyzet létszámának növelése a bérek további emelésével, amely szintén lehetőséget nyújt az eredményesebb K+F tevékenységre.
  • A 30 év feletti munkavállalók számára a doktori képzés költségeinek 50 százalékos állami átvállalása, amely egy jó ösztönzőként működhetne néhány fontos kikötéssel: amennyiben nem Magyarországon és kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősülő területen helyezkednek el, avagy nem fejezik be a képzést, abban az esetben a kedvezményt vissza kelljen fizetni.

Kutatási ráfordítások növelése

A kutatás-fejlesztés egyértelműen az egyik legfontosabb meghatározója egy ország megújulási képességének. A gazdasági felzárkózás érdekében növelni kell a K+F kiadásokat, különösen a vállalati szektor esetében, melyek a GDP 0,9 százalékára rúgnak szemben az 1,3 százalékos uniós átlaggal.

A külföldi nagyvállalatok jellemzően a termelői láncot és nem az innovatív folyamataikat telepítik Magyarországra, míg a hazai tulajdonú kisebb vállalatok innovációs aktivitása nemcsak a nagyvállalatoktól marad el, de a hasonló méretű uniós versenytársaiktól is.

Ausztriában például minden harmadik kis- és középvállalat költ K+F-re, miközben hazánkban csak minden 4-5. vállalat tesz így (Eurostat CIS felmérés 2015).

Az MNB által javasolt intézkedések:

  • A vállalkozások K+F kiadásainak ösztönzése az üzleti környezet további fejlesztésével. Jelenleg a K+F pályázatokhoz semmilyen együttműködés nem szükséges, ami nem támogatja a cégek közötti tudás áramlását. Emiatt javasolt a konzorciumi vagy klaszter formában megvalósuló K+F projektek jelentős előnyben részesítése, a bürokrácia csökkentése és a pályázati elbírálási idők lerövidítése.
  • Az életciklus elején lévő vállalkozások K+F kiadásainak kiemelt támogatása is segítheti az innovatív cégek kutatói tevékenységét.
  • Feltételes munkáltatói járulékcsökkentés azon kkv-k részére, amelyek K+F beruházást hajtanak végre. A segédszemélyzet bérnövelési javaslatot kiegészíthetné egy célzott járulékcsökkentés azon kkv-k számára, amelyek K+F beruházásokat valósítanak meg.
  • A szabadalmak fenntartási díjának csökkentése: Uniós összehasonlításban a szabadalmak száma alacsony, egymillió főre kevesebb mint 50 szabadalom jut. Ez nem éri el az uniós országok átlagának felét és alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál is.A fenntartási díjak mérséklése, illetve az első két évben a fenntartási díjak elengedése elősegíthetné a hazai szabadalmi aktivitás növekedését.
  • Ezenfelül a szabadalmak után keletkezett bevétel kedvezőbb adózást élvezhetne, amely szintén jótékonyan hatna. Az Egyesült Királyságban 2013 óta létezik ilyen kedvezmény (UK Patent Box). Ehhez azonban szükséges kidolgozni egy olyan számviteli sztenderdet, ahol a szabadalmi jogok után szerzett árbevétel elkülönítetten szerepel.

 

Forrás: novekedes.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ