Az informatikai szakemberek nem csupán a legkeresettebb munkavállalók, de Magyarországon és az egész világon is jóval nyitottabbak az átlagnál arra, hogy munkahelyet váltsanak vagy külföldön dolgozzanak, derül ki a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi HR-hálózat, a The Network és a Profession.hu májusban közzétett közös kutatásából.

Magyarországon több mint 12 ezer munkavállalót, köztük 600-nál több informatikai szakembert: programozókat, web- és mobilapplikáció-fejlesztőket, mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó mérnököket kérdezett meg a Boston Consulting Group és a Profession.hu a Decoding Digital Talent című nemzetközi kutatás keretében. A felmérés eredményei szerint a digitális szakemberek megtartása országosan és vállalati szinten is egyre nehezebb, mert

könnyebben költöznek külföldre, kevés ideig dolgoznak egy helyen, és gyorsan találnak új munkát. Magyarországon egy digitális szakember átlagosan két hét alatt talál új állást mindössze négy jelentkezést követően,

mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának vezető szakértője.

- Nagy a verseny, és a toborzás már régen nem elég. A vállalatoknak proaktívan képezniük kell munkavállalóikat, ha biztosítani szeretnék a stratégiailag fontos készségeket,

tette hozzá.

Könnyed léptekkel

Összehasonlítva az egyéb területeken dolgozókkal (35 százalék), a digitális technológiák szakértői sokkal szívesebben mennének külföldre (43 százalék).

Ezzel azonban a magyarok még mindig messze elmaradnak a nemzetközi átlagtól, hiszen globálisan az IT-specialisták 67 százaléka dolgozna szívesen külföldön. A magyar informatikusok olyan, hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának, mint Ausztria, az Egyesült Államok vagy Németország, ahol a startup-központnak számító Berlin és München is a magyarok által megnevezett top öt város között van, a nemzetközi listát azonban London és New York vezeti.

A nemzetközi kutatás szerint az IT-szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk (Magyarországon 75 százalékuk) férfi, és mindössze 9 százalékuk található meg a vállalatok felsővezetésében. Némileg talán meglepő módon elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni.

Fontos a szakmai fejlődés

Megszerzésük és megtartásuk testre szabott megközelítést igényel, minthogy más szempontok alapján választanak munkahelyet, mint mások, derült ki a kutatásból. Magyarországon a jó munkahelyi kapcsolatok és a munka-magánélet egyensúly mellett a fizetés is kiemelten fontos az informatikai területen dolgozóknak. Esetükben a fizetés a második legfontosabb szempont, míg az összes munkavállaló esetében ez csak a negyedik helyen áll a fontossági sorrendben. Érdekes, hogy globális színtéren a fizetés már nem elég a digitális világban a tehetségek megtartásához, ennél jóval fontosabbak a munkahelyi tanulási lehetőségek és a szakmai fejlődés.

digitális,

Országosan és nagyvárosi vagy regionális szinten is kritikus a digitális szakemberek megszerzése és megtartása. Stratégiai munkaerő-tervezéssel, beruházásokkal, korszerű oktatással és megfelelő márkaépítéssel sokat lehet tenni azért, hogy egy ország, város vagy régió hosszú távon biztosítsa gazdasági fejlődését, be- vagy visszacsábítsa a magas szinten képzett munkaerőt. A színvonalas oktatás vonzza a diákokat, a tanulóévek után azonban munkalehetőséget is kell adni nekik, hogy ott kamatoztathassák tudásukat, ahol szerezték.

- A jó szakemberek számtalan ajánlat közül válogathatnak, így elvárhatják a fizetésekkel kapcsolatos transzparenciát is a hirdetésekben. A mérnök kategóriákban négyötödével több jelentkező érkezik azokra az állásajánlatokra, amelyekben feltüntették a várható keresetet is. A versenyképes bér önmagában azonban nem elég: az állásinterjún tízből kilenc jelölt említi meg a csapat és a munkakörnyezet fontosságát, és az IT-szakemberek esetében a szakmai fejlődés lehetősége is jelentős szerepet kap,

mutatott rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment-vezetője.

Pierre Antebi, a The Network vezetője és a tanulmány társszerzője szerint a toborzás gyakran már nemcsak egy-egy országon belül zajlik, hanem egyre inkább a nemzetközi munkaerőpiacon. Ennek sikeréhez innovatív megoldásokra és sok adatra van szükség.

Forrás: computerword.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ