A technikusi képzés bevezetése, az infrastrukturális háttér átalakítása, egy munkaerőpiaci előrejelző rendszer létrehozása, tanulói ösztöndíjrendszer és tanulói munkaszerződés bevezetése is szerepel a szakképzés átalakításáról szóló, most nyilvánosságra hozott tanulmányban – írja a Világgazdaság.
Jövő év szeptember 1-jén indul az az új szakképzési modell a közoktatásban, amely alapvetően keresletvezérelt lesz – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Mint hangsúlyozta, ezt az átalakítást nem lehet megspórolni, mert a versenyképességünk múlik rajta.
A kormány által elfogadott és tegnap nyilvánosságra hozott Szakképzés 4.0 tartalmazza egyrészt a szakképzéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtését, a szakoktatók bérének a rendezését, az ösztöndíjrendszer megújítását is.
Az MKIK elnöke szerint azonban a várható eredményeket illetően kellő óvatossággal kell előretekinteni, hiszen ez egy hosszú távú stratégia.
Az MKIK és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által közösen kidolgozott, 110 oldalas szakképzési és a felnőttképzési középtávú stratégia szerint 2020 szeptemberétől a gimnáziumok mellett ismét technikumokban és szakképző iskolákban tanulhatnak a diákok. A technikumban szerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzők előtt nyitva álljon a felsőoktatás is. A szakképzőkben tanulók a szakmai képzettségük megszerzése után érettségit vagy akár technikusi képzettséget is szerezhetnek.
A stratégia kitér arra, hogy például a 21. századi szakképzőiskola-megújítási program tíz évre szól, a megvalósítása pedig évente 50 milliárd forintba kerül.
A tervek szerint 2022-ig összesen 150–200 milliárd forintot fordítanak a hazai szakképzés fejlesztésére.
Kiemelik, hogy német minta alapján szükség van egy munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítására is, hogy a szakképzés rendszere a gazdaság igényeihez tudja alakítani a képzés szerkezetét és tartalmát, és egyértelmű igényeket, megrendelést kapjon a gazdasági szereplőktől. Arra is rámutat a tanulmány, hogy a hazai duális képzést is tovább kell fejleszteni a németországi, a svájci és az ausztriai hasonló modell átvételével. A tervek között szerepel a tanulói munkaszerződés bevezetése, amelynek célja, hogy a szerződéses diákok nagyobb valószínűséggel maradjanak a cégnél munkavállalóként a szakmai bizonyítvány megszerzése után is.
A Szakképzés 4.0 főbb beavatkozási területei:
- 5 ezer vállalati szakember gyakorlati oktatóvá képzése
- 15 ezer diák kaphat szakképzői ösztöndíjat
- 10 ezer munkaszerződéses formában képzett tanuló
- 10 ezer diák ingyenes idegen nyelvi képzése
- 40 szakképesítésre kidolgozott digitális tananyag
- 381 szakképző iskola eszközfejlesztése, szupergyors internetelérés
- 200 iskolai tanműhely komplex felújítása
Forrás: Világgazdaság
