Folyamatosan fejlődni kell a HR-osztályoknak és a cégek humánerőforrás szakembereinek. Időnként pedig a klasszikusok mellett teljesen új módszerekhez is kell folyamodniuk azoknak, akik a toborzást végzik - derült ki a Portfolio HR Revolution 2019 konferencia Hatékonyságnövelés a bérek-juttatások, motivációs eszközök és teljesítményértékelés horizontján című panelbeszélgetéséből – írja a Pénzcentrum.

Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás-igazgatója szerint a gyógyszeripari nagyvállalat erőssége, hogy könnyen vonzza a pályakezdő fiatalokat, szívesen mennek hozzájuk dolgozni fiatal kutatók. A külföld iránt érdeklődő munkaerővel, egy svájci, németországi állásajánlattal viszont nehezen tudnak versenyezni. Nehezen lebeszélhető az, akiben megvan a kalandvágy, hogy külföldre menjen. Hasonlóan nehéz a tapasztalt kutatók bevonása is.

Az igazgató úgy tapasztalja, hogy az utóbbi időben nyitottabbak a külföldön élők arra, hogy beszéljenek velük a hazatérés lehetőségéről, ugyanakkor ezeknek nagyon kis százaléka realizálódik. 

A gyógyszeripari (szak)munka ugyanakkor rengeteg kényelmetlenséggel jár (pl. beöltözés) és nagy felelősséggel is jár, sokak számára ez visszatartó erő. A Richternél azt tapasztalják, hogy jól működik fizikai munkakörökben az ajánlás: így a speciális munkakörülményekre is fel lehet készülni. Felerősödött a karrierbeszélgetések, karrierprogramok szerepe is.

Bierbaum Gyöngyi, a Telekom NyRt. Kompenzáció és HR kontrolling osztályvezetője arról számolt be, hogy a telekommunikációs nagyvállalatnál komolyan küzdenek egyes tevékenységi körök, tipikusan az IT-tevékenységek betöltésével. A digitalizáció beérkezésével pedig olyan új kompetenciákat kell megkeresniük, amiből hiány van Magyarországon. Több területen jelentős bérverseny is kialakult: a programozókat, IT-munkatársakat csak meglehetősen magas fizetésekkel tudják alkalmazni. Az osztályvezető szerint ahhoz az időszakhoz lehet hasonlítani a mostani helyzetet, mint ami néhány éve, az SSC-k érkezésekor kialakult.

Bierbaum Gyöngyi szerint is működhetnek a hagyományostól elétrő toborzási módszerek. A Telekomnál ilyen volt a 24 órás gyakornoki program, amire 900 pályázó jelentkezett, 300 pályázatot adtak be, és 27 gyakornok kapott pozíciót 24 óra alatt.

Bertalan Imre, az OTP Bank Humánerőforrás Gazdálkodási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy Magyarországon vannak divatszakmák, amikre nehéz embereket találni. Napjainkban ilyen szakmák leginkább az IT-területen vannak. Ugyanakkor - véleménye szerint - egy idő után a kínálati oldal telítődni fog.

Az OTP Bankhoz az első negyedévben több ezer pályázat érkezett be, nagy részük pályaelhagyó. Jelentős eltérés van azonban a valós kereslet és a tényleges kínálat között: nem egyszerű átképezni a teljesen más szakmával rendelkező jelentkezőket például banki ügyintézővé. A pénzintézetnél tavaly sikeresek voltak a belső ajánlások, amikor a dolgozók ajánlottak jelölteket egy-egy pozícióra. Az ilyen munkatársak körében sokkal alacsonyabb a korai fluktuáció aránya.

Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. Business Administration General Managere is megerősítette azt, a konferencián már korábban elhangzott állítást, hogy egy gyártó cégnél a termelésnek folyamatosnak kell lennie, a vevőket minden esetben ki kell szolgálni - ennek nem lehet akadálya egy HR-oldali helyzet. A cégnél a munkaerőhiány egyik megoldásaként ukrajnai vendégmunkások dolgoznak, közel 400 fő (először kárpátaljai magyarok érkeztek a céghez, később nyitottak a magyarul nem beszélő ukrán munkások felé). A gyár ugyanakkor élen jár az automatizálásban, ez komoly termelékenység-fejlesztést is jelent.

Szincsák Attila viszont nem hisz az ajánlási fejpénzben: tapasztalata szerint az ipari parkokban sokan "vándorolnak", kizárólag a fejpénzért.

Bessenyei Zsolt, a PICK HR-vezetője arról számolt be, hogy a cégnél - ahol a dolgozók több mint 80 százaléka fizikai dolgozó - hosszú évek óta látják, hogy fogynak a szakmunkások, a diákokat is nehezebben tudják megszólítani - a külföldön dolgozók mellett ez utóbbi is nagy kihívás. A jelenlegi létszámot tudják tartani, de a növekedéshez szükséges plusz munkaerő megszerzése már komoly nehézséget jelent. 

Az élelmiszeripari vállaltnál is folyamatosan keresik az új megoldásokat a toborzásra: nemrég például Facebook-on találtak rá egy zárt csoportra, aminek hentes szakmunkások, köztük külföldön dolgozók voltak a tagjai. A HR-es munkatársak csatlakoztak a beszélgetéshez, ennek eredményeként néhány tucat hentes szakmunkást tudtak hazacsábítani: előfordult, hogy egy műszakvezető a teljes csapatát hozta magával.

Szegeden és vonzáskörzetében viszont egy szórólapos kampány is jelentősen meg tudja dobni a jelentkezők számát, mert sokan vannak olyan inaktívak Magyarországon, akiket még nem tudtak megszólítani.

Forrás: Pénzcentrum