Noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni - állítják szakértők – írja a Népszava.

Az egész közoktatási rendszeren változtatni kellene ahhoz, hogy a kormány új szakképzési stratégiája hosszú távon sikeres legyen

– hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfői fórumán, amely a Szakképzés 4.0.-nak keresztelt stratégiára, valamint a Szakképzési Innovációs Tanács működésére fókuszált. A fórumon megjelent szakértők hangsúlyozták: noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni.

– A jelenlegi szakképzési rendszer ezer sebből vérzik, de a problémák már az alapoktatásban kezdődnek, az általános iskolás diákok kompetenciái nincsenek megfelelően, célirányosan kezelve

– fogalmazott Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Szerinte az általános, a középfokú és a felsőoktatást is össze kellene hangolni, e nélkül a szakképzés reformja csak „talaj nélkül fog lebegni”.

Hozzátette: a szakmunkások bérén is javítani kellene, minimálbéres keresetekkel nem lehet vonzóvá tenni a pályát. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési szakértője, Palotás József szerint a stratégia sok pozitív gondolatot tartalmaz, de számos olyan, sztereotípiákon és részigazságokon alapuló kijelentést is, amikkel a szakértők nem tudnak mit kezdeni. Ilyen például a szakképzésben oktató pedagógusok módszertani lemaradása, vagy hogy a képzés kínálat vezérelt és nem elég rugalmas.

– Nem történtek megfelelő hatásvizsgálatok, elmaradt az elmúlt évek elemzése, amelyekkel ezeket a kijelentéseket alá lehetne támasztani

– mondta. Az idén februárban napvilágra került stratégiáról a Népszava számolt be elsőként: a dokumentum több pontban vázolja fel, milyen „beavatkozások” szükségesek ahhoz, hogy a szakképzés modernebb és népszerűbb legyen. Egyebek mellett a szakgimnáziumokat 5 éves képzést biztosító technikumokká alakítanák át, orientációs évfolyamokat indítanának a kompetenciahiányok csökkentésére, műhelyiskolákat hoznának létre, megújítanák az ösztöndíjrendszert.

képzés, szakmunkás, szakképzés,

A lapunk birtokába került verzióban több helyen megjelenik a tankötelezettség korhatárának felemelése 17 évre, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium azóta cáfolta, hogy erre készülnének.

– Arra nincs se idő, se forrás, se politikai szándék nincs, hogy a közoktatás egész rendszere változzon. Különösen az általános iskolai oktatáson kellene változtatni, hogy minden diáknak, a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák

– erről Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője beszélt. Szerinte ezt az is nehezíti, hogy az oktatásügy két különböző tárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (közoktatás, felsőoktatás) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (szakképzés) tartozik – márpedig a szakképzés nem választható el a közoktatás egészétől.

A CKP álláspontja szerint a stratégia egyes elemeinek megfelelősége nem jelen garanciát a megvalósítás sikerességére, és ha a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani – amihez 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást szükséges – az biztos kudarcot jelent. A finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv. A kormány szerint a stratégián már két éve dolgoznak. Palotás József felvetette: ha ez valóban így van, miért csak tavaly szeptemberben hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT)? – Félő, hogy a tanács a már meghozott döntések legitimálására jött létre – fogalmazott.

Juhász Ágnes szerint a SZIT jó konzultációs fórum, ám ennél több szerepe eddig nem nagyon volt. A SZIT tagjai eddig a stratégia közigazgatási egyeztetéséről sem kaptak semmilyen tájékoztatást.  

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ