Az Alkotmánybíróság „Férfi 40”-nel kapcsolatos, majd a Kúria azt helyben hagyó döntése értelmében hazánkban 2015. október 27-étől gyakorlatilag lehetetlen népszavazást tartani - olvasható a MASZSZ honlapján. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért október 30-án nyújtotta át az ügyben az Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelét, amelyben az államfő állásfoglalását kérjik a népszavazással kapcsolatban kialakult helyzetről.
Áder János úrnak
Magyarország köztársasági elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Azért fordulunk Önhöz, mert Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése értelmében, a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett".
Tisztelt Elnök Úr!
A közfelfogás szerint a népszavazás, a választópolgárok akaratának az érvényre juttatása, a népuralom megnyilvánulásának közvetlen eszköze. Ez az intézmény az, amely a népfelség elvéből fakadóan a mindenkori közhatalommal, kormánnyal szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét. Gyakorlása esetén a választópolgárok a parlamenti választások között kifejezhetik akaratukat országos kérdésekben.
Ma Magyarországon a népszavazás lehetősége sok tekintetben olyan, mint a sztrájk alkalmazhatósága a közszférában. Papíron, törvény formájában létezik, hivatalosan kihirdették, de alkalmazhatatlan, azaz nincs!
Kérem, engedje meg, hogy röviden összefoglaljam, hogy jutottunk erre a következtetésre: egyik szakszervezeti vezetőnk, Bodnár József magánszemélyként, népszavazást kezdeményezett azért, hogy a férfiak – hasonlóan a hölgyekhez, a jogegyenlőség jegyében – 40 év ledolgozott munkaviszony után nyugdíjba mehessenek.
Kezdeményezésének a Kúria KnK.IV.37.467/2015/2. számú döntésével végül zöld utat adott, ezért az aláírásgyűjtés – többek között – a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatásával elindult.
Kilencven nappal a Kúria döntése után, már közel százezer választópolgár támogatta aláírásával népszavazás kiírását. Tekintve, hogy az akció a nyári szünetben is sikeres volt, bizton számíthattunk arra, hogy 2015. november 5-éig több mint 200 ezren írják alá a népszavazási kezdeményezést.
2015. szeptember 22-én, majd három hónappal az aláírásgyűjtés megkezdése után, azonban az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az általunk felvetett kérdésben nincs joga a választóknak népszavazáson dönteni.
Az Alkotmánybírósági döntés tartalmi kritikájával, sejtéseinkkel, és bizonyosságainkkal nem kívánom Önt terhelni.
Ami tény:
- a jogalkotó eredeti szándékával ellentétben, egy hitelesített népszavazási aláírásgyűjtést lehetetlenítettek el.
- A több mint százezer magyar ember aláírással hitelesített szándéka volt hiába való, végső soron pedig sok százezer dolgozó ember reménye veszett el.
- Megrendült a polgári véleményalkotás szabadságának hite. Több ezer kollégám társadalmi munkája veszett el.
- A Nemzeti Választási Bizottság hivatalosan még 2015. október 27-én is folyamatban lévő aláírásgyűjtésként kezelte a népszavazási kezdeményezést.
- Az Alkotmánybíróság döntéséről, az új helyzettel kapcsolatos teendőnkről levelem írásáig minket senki nem tájékoztatott, így például azt sem tudjuk, hogy mi a hivatalos teendőnk az összegyűjtött aláírásokkal.
Tisztelt Elnök Úr!
A fentiekben leírt tények, véleményünk szerint, alapjaiban rengették meg a jogrendszer működőképességébe és a népszavazásba vetett állampolgári hitet. Éppen ezért, az Ön közbenjárását kérve, az alábbi kérdéseinkre szeretnénk választ kapni:
- ki a felelős a népfelség megcsúfolásáért, a népakarat kinyilvánításának megakadályozásáért, végső soron a demokrácia sárba tiprásáért.
- Ki kér bocsánatot az emberektől?
- Ki biztosítja a nép közvetlen hatalomgyakorlásának, a népszavazás intézményének alkalmazhatóságát?
Bízva Köztársasági Elnök úr érdemi válaszában, kérem, fogadja őszinte tiszteletemet és nagyrabecsülésemet.
Kordás László elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Forrás: MASZSZ
