A magyarországi orvosképzés megújítása, és ezzel áttételesen az orvosi humánerőforrás-helyzet javítása, valamint a külföldi hallgatók számának növelése a feladata annak a reformbizottságnak, amelyet a Semmelweis Egyetem rektora vezet. Merkely Béla a közelmúltban egy konferencián elmondta: céljuk, hogy érezhetően rövidüljön az az idő, ami után a frissen végzett orvosok önállóan is megállják a helyüket a műtőben, a szakrendelőkben vagy a kórházakban.

A hatéves alapképzést és az ötéves szakképzést figyelembe véve ma minimum tizenegy évbe telik, mire egy fiatal kész orvosnak számít – elvileg. A gyakorlatban azonban ez – nemritkán a tanulás közbeni családalapítás vagy tudományos tanulmányok miatt is – további évekkel kitolódik. Eközben az egészségügyben világszinten meglévő humánerőforrás-hiány nálunk is fokozott kihívást jelent, ezért sem halasztható tovább az orvosképzés gyakorlatorientáltabbá tétele

– mondta a Magyar Kórházszövetség közelmúltban rendezett kongresszusán a Semmelweis Egyetem rektora.

Merkely Béla úgy fogalmazott: a humánerőforrás-helyzet javítható úgy is, hogy az eddiginél több orvost képzünk, de úgy is, hogy

a hatéves alapképzés központjába a klinikai gyakorlatot helyezzük, a szakképzési időszakot lerövidítjük, és a minden évben lehetővé tesszük, hogy a fiatal orvosok olyan készségeket és képességeket szerezhessenek egy-egy területen, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló munkavégzésre.

A rektor, aki egyben az oktatási államtitkár által életre hívott tantervi reformbizottság vezetője, rámutatott: más érvek is szólnak a tananyag megújítása mellett. Az például, hogy a képzés a folyamatosan változó világ kihívásainak csak úgy tud megfelelni és az állandóan bővülő tudást befogadni, ha kellően rugalmas.

– Az orvostudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, ennyi ismeretet nyilvánvalóan nem lehet átadni, de arra képessé kell és lehet is tenni a leendő orvost, hogy a saját területén folyamatosan nyitott legyen az új tudás befogadására. A világ minden orvosképző egyeteme szembesült már ezzel a kihívással, és a nagyok, így mások mellett a Harvard, a Heidelberg vagy a Karolinska már egy évtizeddel ezelőtt meg is tették azokat a lépéseket, amelyekre mi most készülünk – mondta a Semmelweis rektora. Hozzátette: a képzési reform az egyetemek közötti verseny miatt sem halasztható, mivel a négy magyar orvosképző helyre jelentős, a hazai hallgatókkal szinte azonos számban járnak külföldi hallgatók. Ez évi több mint nyolcezer fiatalt jelent.

Merkely Béla úgy fogalmazott, hogy az egyetemi autonómiát megtartva a főbb irányokban meg kell egyezniük. Szerinte a legfontosabb, hogy

a jövő orvosai a szilárd és friss elméleti tudás birtokában a lehető leghamarabb szerezzenek tapasztalatot a napi betegellátásban, és érezhetően rövidüljön az az idő, ami után önállóan is megállják a helyüket a műtőben, a szakrendelőkben vagy a kórházakban.

Ehhez egységes módszertanra és klinikai struktúrára van szükség, arra, hogy az egyetemek csak olyan elméletet oktassanak, amit a klinikumban hasznosítani lehet.

Egy sporthasonlattal élve a rektor úgy fogalmazott, hogy a klinikai oktatás kulcsa a kilométerszám: az az úszó, aki több kilométert úszik, jobb eredményt fog elérni, az a medikus vagy rezidens, aki eleget gyakorol, élesben is helyt tud majd állni a mindennapi betegellátásban. Az egészségügyben a betegágy-műtő-ambulancia körül kell teljesíteni ezeket a kilométereket, ám ezt csak akkor lehet, ha a nagy tantermi előadások helyett blokkosított klinikai gyakorlati oktatáson vesznek részt a hallgatók konzultatív jelleggel.

Merkely Béla azt mondta: meggyőződése, hogy a szakorvosképzésben rövidíteni kell a törzsképzést, minden egyes évvel fokozni a kompetenciákat, vizsgákkal ellenőrizve azok meglétét. A rektor jelezte: a Semmelweis Egyetemen, már a jubileumi alapítás 250. évfordulóját ünneplő tanévben, idén szeptemberben elindul az új tanterv szerinti képzés az első-, a harmad-, a negyed- és a hatodévben.

Forrás: Magyar Nemzet