Nem készülnek a költözésre sem a Földművelésügyi, sem a Honvédelmi Minisztériumban. A munkatársak biztosra veszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben Budapesten maradnak a tárcák, és ezt erősítik a hivatalos válaszok is – tudta meg az Origo. Az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság százfős állományából mindössze 31-en vették fel a munkát Kecskeméten, ahol ugyan fel lehetett tölteni a hiányzó helyeket környékbeli szakemberekkel, Debrecen és Székesfehérvár esetében azonban ez már erősen kérdéses.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy csak az önkormányzati választásokra időzített kampányfogás volt a minisztériumok vidékre költöztetése. A bejelentés óta több mint egy év eltelt, az Origo információi szerint azonban sem a honvédelmi, sem pedig a földművelésügyi tárca alkalmazottai nem készülnek arra, hogy valaha is pakolniuk kell.
Még van öt hónap
Pedig a tervek igazán nagyszabásúak voltak. Kurucz Éva akkori kormányszóvivő a harmadik Orbán-kormány megalakulásának napján, 2014. június 6-án jelentette be, hogy a Földművelésügyi Minisztérium Debrecenbe, a Honvédelmi Minisztérium pedig Székesfehérvárra költözik. A határidő 2016. március 15-e lett volna. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy a vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költözik – ez meg is történt –, és minden jel arra mutat, hogy jövőre Orbán Viktor is a budai Várba teszi át a székhelyét.
Nem pakolnak
Úgy tudjuk, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai már készpénznek veszik, hogy maradhatnak Budapesten. Ennek az alkalmazottak nagyon, a debreceni városvezetés már kevésbé örül, hiszen Kósa Lajos, a város volt polgármestere már 2010-ben is felvetette a költözés ötletét.
A sajtóosztályon kérdésünkre annyit közöltek, amint érdemben tudnak nyilatkozni a témával kapcsolatban, azonnal megteszik".
Más forrásból viszont úgy tudjuk, nem költöznek sehova, maradnak a Kossuth Lajos téren.
Nincs napirenden
Még nagyobb a hallgatás a Honvédelmi Minisztériumban. Hende Csaba ugyan tavaly üdvözölte az ötletet, hogy Székesfehérvárra költözzenek, de utódja, Simicskó István még nem beszélt a tervekről. A sajtóosztálynak egy hete küldtük el a kérdéseinket, de eddig nem érkezett válasz, a Népszabadságnak és az ATV-nek azonban a nyáron egyaránt azt állították, hogy – bár a kormány vizsgálja a lehetőséget – egyelőre nincs napirenden a költözés.
Az sem segít, hogy a honvédelmi tárca Székesfehérvárra költöztetése ütközne a NATO elvárásaival, és negyvenmilliárd forintba kerülne. A városban van a székhelye a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának, azonban NATO-alapelv, hogy két ilyen fontos irányító központ nem lehet egy helyen, mert háború esetén egyetlen támadással meg lehet semmisíteni őket.
Több mint ezer ember
A visszakozás egyáltalán nem véletlen, két ekkora méretű intézmény költözése hatalmas költségekkel járna. A Kossuth téren tavalyi adatok szerint 554-en, a Balaton utcában 480-an dolgoznak. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a munkatársak több mint fele nem vállalná a költözést, ennyi embert pedig szinte lehetetlen helyben találni. Aki pedig mégis ingázna, annak vonatjegyet kellene biztosítani, a leköltözők pedig valószínűleg fizetéskiegészítést kapnának, ami szintén elég nagy összeget emésztene fel.
Százból 69 nem vállalta
Pontosan így történt az agrár-vidékfejlesztési államtitkárságon, amely a Miniszterelnökség kötelékéből költözött le Kecskemétre idén januárban. A sajtóosztály adatai szerint az ott dolgozó száz emberből mindössze 31 vállalta, hogy marad a munkahelyén, közülük pedig mindössze 11 költözött a városba, a többiek Budapestről vagy Gödöllőről ingáznak naponta.
Helyzetüket némileg megkönnyíti, hogy a minisztérium külön kisbusszal szállítja őket Kecskemétre és vissza, így nem kell naponta vonatra szállniuk. Akik pedig le is költöztek, azok havonta 25 ezer forintos támogatást kapnak a tárcától.
A maradék 69 ember, aki nem vállalta a kecskeméti munkát vagy más minisztériumban kapott állást, vagy felmondott, és már máshol dolgozik. Az ő helyükre Kecskemétről és környékéről vettek fel szakembereket – tájékoztatta az Origót a minisztérium.
Vidékről vidéken
Az államtitkárság pozitívnak értékelte a költözést. Mint írták, a vidéket érintő kérdésekről így már helyben döntenek, ráadásul a helyszín azért is tökéletes, mert a térségben 1800 családi gazdaság található, a mezőgazdaságban keletkező GDP 20 százalékát pedig Bács-Kiskun megyében termelik.
Ha ebből a szempontból nézzük, Kecskemét valóban megfelelő választás volt, kérdéses azonban, hogy az államtitkárságnál ötször nagyobb minisztériumok esetében hogyan oldanák meg a szakemberkérdést. Ha a honvédelmi és földművelésügyi dolgozók háromnegyede nem vállalná a vidéki munkát, akkor több száz szakembert kellene helyben találni. Az sem mellékes, hogy minden bizonnyal a legjobban képzettek találnának a legkönnyebben új állást Budapesten, de őket a legnehezebb pótolni.
Orbán költözik
Ennél lényegesen gyorsabban megy viszont Orbán Viktor hivatalának a budai Várba költöztetése. A tervek szerint a miniszterelnök jövőre már a karmelita kolostor egykori épületébe teheti át székhelyét, a Nemzeti Táncszínház mellé.
A költözés persze nem lesz olcsó, a közbeszerzésre és a tervezésre szánt 1,4 milliárd forint mellett 2016-ban és 2017-ben összesen csaknem 14 milliárdot költenek a projektre.
Forrás: Origo
