Parancsba adná a kereskedelmi láncoknak a kormány, hogy akkor is vegyenek fel dolgozót a cégükhöz, ha amúgy semmi szükségük sincs rá. A javaslat nyomán jócskán megugorhat a bérköltség, de a dolgozók egy fillérrel sem kapnának többet – írja a Népszabadság.

– Honnan vennének több embert? Eddig sem jött ide dolgozni senki, inkább csak menekültek! – summázta véleményét az egyik fővárosi hipermarket pénztárosa annak kapcsán, hogy a kormány úgy akarja megoldani az ágazati munkaerőhiányt, hogy parancsba adja a cégének: vegyen föl több embert.

A javaslat szerint 2016-tól a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek üzemeltetőinek kötelezően előírnák, hogy 70 négyzetméterenként kell egy eladót alkalmazni. Ami, tudva, hogy ezek a boltok önkiszolgálók, nonszensz. A kormány alighanem úgy gondolja, hogy a multiknak bőven van pénz a párnacihában, hiszen Brüsszel mentesítette a nagy láncokat a 28-33 milliárdnyi élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésétől.

Lázár János a brüsszeli döntést követően meg is ígérte a multiknak, hogy a Brüsszelben árulkodó cégek más formában, de be fogják fizetni a pénzt, sőt még többet is. Ottjártunkkor a háromezer négyzetméteres üzletben öt eladó dolgozott pult mögött, a pénztáros szerint összesen húszan lehetnek eladók. A szabály szerint jövőre 42 eladónak kellene majd csatasorba állnia, tehát megduplázódna a száma. Látszólag tehát egy csapásra megoldódna az ágazat munkaerőhiánya.

– Ez nem megoldás – véli Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint a megközelítés hibás, ugyanis a szektorban épp az alacsony bérek miatt alakult ki súlyos munkaerőhiány. A képzett, gyakorlott emberek háromszor-ötször akkora fizetésért külföldre mentek vagy szakmát váltottak. Az áruházak toboroznak, de alig van jelentkező. A szakszervezet szerint jelentős, több lépésben végrehajtott béremelés lehet a megoldás, ám a cégek most a szerény forgalomnövekedés ellenére is ott spórolnak, ahol tudnak.

Attól tartanak, hogy belecsúsznak a két év veszteségbe, amely után a kormány döntésének értelmében ki kell vonulniuk a piacról. A megszellőztetett rendelkezés tehát a dolgozók alkupozícióit rontja a bértárgyalásokon. Sőt mivel a cégeknek valahonnan ki kell gazdálkodniuk az új munkaerő költségét, biztos, hogy a lehető legalacsonyabb pénzért fogják alkalmazni az újakat.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint tehát a kötelező felvétel sem a dolgozókon nem segít, sem az ágazat problémáin. A megkeresett kereskedelmi cégek nem kommentálták a hírt. Nyitott kérdés, hogy a teljes üzletméretre vonatkozik-e az előírás vagy csak az eladótérre, de az sem tisztázott, hogy a szakeladók számát duplázná-e meg a kormány, vagy a teljes állományra vonatkozik-e a 70 négyzetméteres szabályozás.

Állítólag a jelenleg tárcaközi egyeztetésen levő tervezetet Lázár János beosztottja, Szatmáry Kristóf kiskereskedelemért felelősminiszteri biztos jegyzi. Kérdés, hogy a multikkal hadakozva nem szúr-e ezúttal is mellé a kormány. A 400 négyzetméteres üzlethatár ugyanis igen alacsony, a két nagyobb magyar lánc, a CBA és a Coop sok üzletét is érinti, így az intézkedés a barátoknak is komoly érvágás lesz.

Forrás: Népszabadság