A lakástámogatási osztályok kiüresedése miatt van megye, ahol válságértekezletet hívtak össze, máshol a gyámügyi és egyéb, életet közvetlenül érintő hivatali ügyintézés lehetetlenül el a durvuló felmondási hullám miatt. Eközben a kormány egy titkos határozatban tovább csökkentette az érdemi munkát végző köztisztviselők létszámkeretét – írja az Index.

 Több tucatra rúg az Indexhez érkezett panaszos levelek száma az elmúlt napokból, miután megírtuk, besokalltak az állami hivatalnokok és tömegesen mondanak fel a kormányhivatalokban, valamint más államigazgatási szerveknél.

Mostanra azonban az is kiderült, a munkaóra és bérfeszültségek csak a jéghegy csúcsát képezik, a kiszolgáltatottság miatt egyre nő a felmondási hullám. A hozzánk érkező levelek szerint sok helyen annyira kevesen maradtak, hogy az már az érdemi munkavégzést is lehetetlenné teszi, főként, miután közölték velük:

A KORMÁNYHIVATALOKBAN ÉS KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKNÉL NEM TERVEZIK A KIESŐK PÓTLÁSÁT.

Márciusban 2500-an mondtak fel, mert nem fogadták el azt a jogszabályváltozást, ami a köztisztviselőknek hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. Újabb, sőt talán még súlyosabb káoszt vetít előre, hogy mindeközben újabb leépítés várható.

Ezzel kapcsolatban írt a 24.hu is pénteken, felidézve: mindez a szakszervezet egy március végi beszámolójából derült ki, hiszen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke már felszólalt az ellen, hogy a 2019. március 21. reggelre bejelentett számokkal

újabb 2477 fővel próbálják csökkenteni a területi igazgatáshoz tartozó állományt; titokban, előzetes egyeztetés nélkül.

Jelenleg az a helyzet, hogy az engedélyezett, a ténylegesen szükséges és a valóságosan betöltött létszámokat nem lehet összevetni, mondta a szakszervezeti vezető, aki korábban az Indexet is tájékoztatta arról: egy titkosított – mostanra mellékletei nyilvánosak – kormányhatározatban adták ki az új teljes létszámkereteket, amelyek minden érintett kormányzati igazgatási szervnél több száz fős leépítést vonhatnának maguk után.

Márciusban azonban azért nem lett ebből botrány, mert ma Magyarországon senki sem lehet tisztában azzal, pontosan hányan is vannak ezekhez képest a hivatalokban. A vonatkozó kormányhatározatokat próbáltuk megszerezni hivatalos és informális úton is, egyetlen hivatalból sem merték, illetve tudták kiadni azt. Pedig aligha lehetne titkos egy közpénzen fenntartott – központi és területi – közigazgatási szerv létszámgazdálkodása, az idevágó törvény szerint ugyanis ezt a szervezeti és működési szabályzatoknak (szmsz) kell tartalmazniuk.

Végig is néztük valamennyi megyei kormányhivatal korábban, márciusig érvényes és új szmsz-ét, amelyek szerint,:

1. Budapest Főváros Kormányhivatala teljes létszámkerete: 5782 fő, módosítással 5407.
2. Baranya Megyei Kormányhivatal: 1628 fő, most 1523.
3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal: 1935 fő, most 1830
4. Békés Megyei Kormányhivatal: 1481 fő, módosítással 1395.
5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: 2663 fő, a módosított 2467.
6. Csongrád Megyei Kormányhivatal: 1655 fő, a csökkentett 1515.
7. Fejér Megyei Kormányhivatal: 1499 fő, most 1413.
8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: 1530 fő, mostanra 1447.
9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: 1939 fő, az új 1843.
10. Heves Megyei Kormányhivatal: 1262 fő volt, a csökkentett 1149.
11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: 1507 fő, 1426 jelenleg.
12. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal: 1075 fő, a módosított 1011.
13. Nógrád Megyei Kormányhivatal: 908 fő, az új keret 850.
14. Pest Megyei Kormányhivatal: 3362 fő, újabban pedig 3139.
15. Somogy Megyei Kormányhivatal: 1414 fő, ami 1264-re csökkent.
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal: 2075 fő, az új keret szerint ez 1930.
17. Tolna Megyei Kormányhivatal: 965 fő, az új 908.
18. Vas Megyei Kormányhivatal: 1133 fő, ami 1077-re csökkent.
19. Veszprém Megyei Kormányhivatal: 1515 fő, ami 1385-re csökkent.
20. Zala Megyei Kormányhivatal: 1213 fő, ami 1112 az új létszámkeret szerint.

Mindez nem csak azt mutatja meg, hogy miközben a Miniszterelnökség lapunknak állította, nem okoz fennakadást az állampolgárok ügyintézésében a felmondási hullám, már önmagában a 2500 fős létszámcsökkenés is súlyos fennakadásokhoz vezethetne a kisebb létszámú hivatalokban. Csakhogy ebben a 2500-ban még nincs is benne a plusz 2470 fős létszámkeret-csökkentés, ami persze – szakmai forrásaink szerint – részben már eddig is betöltetlen álláshelyeket érint, azaz sok helyen nem kell konkrét elbocsátásokra számítani, ám

VAN, AHOL IGENIS EMBEREKET TESZNEK KI, MIKÖZBEN MÁS OSZTÁLYOKON SÚLYOS MUNKAERŐHIÁNY VAN.

Az érintett kormányhivatalok pedig egy hét alatt sem adtak választ a kérdéseinkre, valójában hányan voltak eddig, mekkora a létszámuk jelenleg, mennyit vont tehát el titokban és egyeztetés nélkül a kormány a meg nem ismerhető határozattal, és hányan maradnak a márciusi felmondások – és a felmondási idő lejárta – után.

Márpedig ennek elég nagy jelentősége van, el lehet csak képzelni a most felmondókra már kiszignált ügyintézések átvételét, az esetleg (létszámkereten belül persze) újonnan érkezők betanításának idejét, magyarán azt, hogy mi lesz a kormányhivatalokban, kormányablakokban és számos komoly állampolgári ügyfélfogadást végző közigazgatási szervnél.

Több, egymástól független forrásunk ezt a Fővárosi Kormányhivatal esetében azzal szemléltette, hogy a több mint 3 millió ember (számos közigazgatási ügyben Budapestre utalt, környező agglomerációs lakos van) dolgainak – szociális, gyámügyi, népegészségügyi, építési vagy akár okmányirodai és még sorolhatnánk, miféle – ügymenetét miként fogja érinteni az, hogy a fővárosi hivatal létszámából is elvontak 385 embert, miközben további 623-an felmondtak márciusban.

Magyarán:

• Budapest Főváros Kormányhivatala eddigi teljes létszámkerete: 5782 fő.
• Budapest Főváros Kormányhivatala módosított, új létszámkerete: 5407 fő.
• Azok száma, akik nem fogadták el kinevezésük módosítását, és felmondtak: 413 fő.
• Akik szintén – nem a vonatkozó törvénymódosítással – a távozás mellett döntöttek március 1. után: 210 fő.

Információink szerint

A FŐVÁROSI KORMÁNYHIVATALBAN VAN OLYAN KOMPLETT OSZTÁLY, AHOL MINDENKI ELMEGY, VEZETŐSTÜL. DE VAN OLYAN OSZTÁLY IS, AHOL KETTEN MARADNAK AZ EDDIGI 20-BÓL.

Erre mondta lapunknak korábban Boros Péterné, hogy a szakértelem nem pótolható egyik percről a másikra, ráadásul a bürokráciacsökkentés nem azt jelenti, hogy az elvégzendő munka is kevesebb lenne. A szakszervezeti vezető a kormányzati sikerkommunikációval szemben azt állítja: a fővárosnál vidéken még sokkal rosszabb a helyzet, biztos tehát hogy az állampolgárok érzékelik az ügyintézés akadályokba ütközését, lassulását, sőt esetenként ellehetetlenülését.

Forrásaink is a gyámügyi hivatali munka elakadását, sőt a gyermekvédelemben dolgozók tömeges távozását jelezték előre, de még ennél is komolyabb következményei lehetnek, hogy

A „POLITIKAILAG KÉNYES” TERÜLETEN, A CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYEK (CSOK) ODAÍTÉLÉSÉNÉL KIHAGYHATATLAN, A TÁMOGATÁSOKRÓL DÖNTŐ LAKÁSTÁMOGATÁSI OSZTÁLYOKON IS OLYAN SOKAN MONDTAK FEL, HOGY VOLT MEGYE, AHOL VÁLSÁGÉRTEKEZLET KELLETT ÖSSZEHÍVNI.

Máshol, írták a kormányhivatali dolgozó vagy éppen felmondási idejüket töltő forrásaink, a feladatokat próbálják kiszervezni az államigazgatásból gazdasági társaságokba.

Forrás: Index