Az ELI-ALPS hétfőn este kiadott egy közleményt, amelyben reagálnak a szegedi kutatóközpont tudományos munkájában részt vevő húsztagú testületből távozók kritikájára. A tudós testület egyik tagja szerint pedig szokatlan, hogy a politika megjelenik a tudományos vitákban – írja a HVG.

 „A testületben szakmai vita folyik, tettünk fel kérdéseket a miniszternek, amelyekre várjuk a választ” – reagált Szabó Gábor, akadémikus, aki szintén tagja annak a húsztagú nemzetközi kutatói testületnek, és amely három tagjának lemondása nyilvánosságra került. A szegedi egyetem volt rektora szerint tudományos viták eddig is voltak a testületben, amelyeket a kutatók egymás között folytattak le. A riportokat, amelyeket a húsztagú nemzetközi testületben közösen megfogalmaznak az ELI-ALPS munkájával kapcsolatosan, mindig nyilvánosságra is hozzák.

Az akadémikus szerint nem megszokott a tudományos életben, hogy a politikai színtér közepén találja magát a kutató.

Három kutató lemondásáról írt az Index hétfőn, a szegedi lézerközpont szakmai irányításával megbízott húsztagú nemzetközi kutatói testületből távoztak, mivel szerintük a beleegyezésük, véleményük meghallgatása nélkül neveztek ki vezetőt a kutatóközpont élére. Azt is kifogásolták a távozók, hogy olyan projektre adott húszmilliárd forintos támogatást a magyar kormány, amelynek módszertana egyelőre nem kecsegtet túl nagy sikerrel. A tagságukról lemondó kutatók úgy vélik, hogy a magyar kormány döntései a nemzetközi kutatóbázissal kapcsolatosan olyan irányt vettek, amely eltérítené az ELI-ALPS-t eredeti útjáról.

Információk szerint

a szegedi kutatóközponttal kapcsolatos kormányzati döntések a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységével, működésével kapcsolatosan kifejezett szándékokhoz hasonlóak.

Több kutató is úgy nyilatkozott, hogy a szegedi kutatóközpontban történtek tökéletes példái annak, hogy miért rossz az, ha tudományos szempontból nem megfelelő szervezeti struktúra alakul ki, és ha a legfelső vezetés tudományos szempontból inkompetens.

Hétfőn este az ELI-ALPS vezetése is kiadott egy közleményt, ezt a Délmagyarközölte, ebben a vezetőváltást azzal indokolják, hogy az uniós forrásból finanszírozott beruházási szakasz lezárul, ennek a lebonyolítására kapott megbízást a kutatóközpont korábbi vezetője. Jakab László feladata a működés megszervezése, a központ tartalommal való megtöltése.

A közlemény felhívja a figyelmet arra: menedzsmentváltáskor bevett eljárás, hogy teljes – pénzügyi, műszaki és tudományos – átvilágítás történik, ebben pedig Krausz Ferenc világhírű magyar fizikus is részt vesz. Az ELI munkáját mindezek mellett egy tudományos tanácsadó testület is támogatja, ennek véleményét, javaslatait és szakmai értékelését a menedzsment messzemenőkig figyelembe veszi.

A testület tagjai között szinte minden évben van változás, és mivel az ELI működésében stratégiai váltás nem történt, az átvilágítás is csak indulóban van, a most távozó három ember döntése mögött szakmai szempontok helyett más megfontolások állhatnak

– írták a közleményben.

Forrás: HVG