Tiltakozásul lemondott a magyar kutatásfejlesztés ékkövének számító szegedi lézerközpont nemzetközi boardjának három nagy tekintélyű tagja, miután a magyar kormány a tudományos életet megkerülve politikai döntést hozott egy 20 milliárdos gigaprojektről, és tudós helyett banki embert tettek meg az ELI élére – értesült az Index. Német kutatók tiltakoznak a magyar közpénzek szórása miatt.

Az elmúlt hetekben lecserélték a szegedi lézerkutató vezetőjét egy bankszektorból jövő emberre, aki - forrásaink szerint - kinevezett valakit az intézet egyszemélyes átvilágítására a kutatókat és az irányító testületet megkerülve, hogy aztán politikai döntéssel a magyar tudományban hatalmas pénznek számító 20 milliárd forintot adjanak nekik egy olyan új projektre, amelynek még messze nincs bevett módszertana, a benne rejlő lehetőségekkel szemben pedig komoly kételyek vannak a tudományos életben. A felmondott kutatók szerint a vezető kinevezésének gyakorlata sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is.

Lemondás, tiltakozás, vörös vonalak

A szegedi ELI-ALPS kutatóintézet körüli válság idáig nem kapott nyilvánosságot, pedig március 27-én a kormányzati döntések miatt egyszerre három – két német és egy magyar – neves kutató azonnali hatállyal lemondott a szegedi lézerkutató központ tanácsadó bizottsági tagságáról. A levél, melyben erről tájékoztatják a bizottság elnökét, az Indexhez is eljutott.

Ebben a kutatók (Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja; Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem professzora; Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa), miután külön hangsúlyozzák, hogy a tervezett egyciklusú lézerrendszer a tudományos életben előzmények nélküli, és „megalapozhatja a világhírét egy kisvárosnak Magyarország déli részén”, súlyos aggodalmukat fejezik ki a friss döntésekkel kapcsolatban.

Mély megdöbbenésünkre a létesítményt és hírnevét fenyegető azonnali kockázatokról szereztünk tudomást

– írják, és négy „vörös vonalra” hívják fel a figyelmet. Szerintük elfogadhatatlan, hogy:

• az új belső átvilágítással egy embert bíztak meg,
• ez a fajta átvilágítás összeférhetetlenséget vet fel;
• jelentős magyar állami közpénz elköltése mindenféle szakmai értékelés nélkül;
• a kutatóközpont eredetileg meghatározott tudományos missziójának és jövőjének elvesztése.

Ezek egyikéért sem kívánunk felelősséget vállalni. (...) Őszintén reméljük, hogy a létesítmény visszatér az elfogadott sztenderdekhez és az elfogadott küldetéséhez

– fogalmaznak lemondó levelükben.

A szegedi lézerkutató központként emlegetett ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, illetve épül továbbra is, hiszen több határidő-módosítás után jelenleg úgy áll, hogy 2021-ben lesz kész teljesen a beruházás. A 80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött, a többi magyar állami pénzből, és az intézmény fenntartása sem olcsó, kb. évi 7 milliárd forint, amit nagyobb részben nemzetközi projektekből kellene fizetni – és ugyan egy-két kisebb kutatás már beindult, ilyenek egyelőre kevésbé jönnek, mint azt eredetileg remélték.

Pedig a fizika, biológia, kémia, orvos- és anyagtudományok területén is használható központ elvileg a világ minden részéről érkező kutatóknak rendelkezésére áll, elsődleges célja, hogy egyedülálló berendezéseivel a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosítson fényimpulzusokat. „Ez nem olyan beruházás, amivel Európához felzárkózunk, hanem ezzel Európa zárkózik fel a világhoz, ez elhelyezi a várost a tudományos térképen, sőt, talán ki is emeli ott” – hangsúlyozta Orbán Viktor a 2017-es hivatalos átadáson.

20 milliárd forint egy kísérleti projektre

A mostani felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. (Frissítés: az intézet előző vezetőjéről, Lehrner Lórántról is tudni kell, hogy közgazdász, aki több mint 15 évet töltött el a vállalati és befektetési banki szektorban, "a magyar EU-elnökség alatt pedig integrációs elnökhelyettes volt, ezért kiváló szakmai kapcsolatokat ápolt uniós kutatási műhelyekkel" - írták róla) A március 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, mely több tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz.

Ezt a lézerközpont kihasználtságnövelésével indokolják, ami annak fényében érthető lehet, hogy a korábbi várakozásokkal szemben információink szerint nagyon nehezen halad a nemzetközi együttműködések kialakítása. Igazán komoly nagy európai projektek egyelőre nem jöttek Szegedre, és

BÁR KINEVEZTEK EGY KÜLÖN ELI-NAGYKÖVETET, A „LÉZERDIPLOMATA” IDÁIG NEM SOKAT ÉRT EL.

Franciaországban például egyértelműen elutasították az együttműködési terveket, ami összefügghet tágabb politikai okokkal, Magyarország mostani megítélésével is, ahogy az MTA-kutatóintézetek elvétele sem növelte feltétlenül a bizalmat.

A most megítélt 20 milliárd forint érzékeltetéséhez érdemes tudni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hónapok óta húzódó bedarálása hasonló nagyságrendről szól. Palkovics tőlük 17 milliárd forintot tart vissza, vagyis miközben a magyar tudomány legfőbb intézményrendszerének a túlélése is kérdés, most egyetlen tollvonással egyetlen szegedi kutatás hasonló összeget kap, méghozzá a tudósokkal történt egyeztetés, szakmai értékelés és pályáztatás nélkül.

Ez elviekben is teljesen idegen a tudományfinanszírozás normális működésétől, de a konkrét döntés ennél is furcsább. Több mint 20 milliárd forintot ugyanis egy bevallottan még kísérleti szakaszban lévő pilotprojektre adnak. Ez a Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ, ami a kormányrendelet értelmében idén 2,7 milliárdot, 2024-ig pedig további 17,9 milliárd forintot kap majd.

A „molekuláris fingerprint” teljesen új módszer. Elsősorban a korai rákdiagnosztikában fűznek hozzá reményeket, de még nagyon korai fázisban tart a fejlesztése. Így az, hogy ténylegesen mi várható tőle, még nem tudható, a hazai onkológiában például meghatározó vezetők is hályogkovács dolognak tartják.

HASONLÓ PILOTPROJEKTRE JELLEMZŐEN NÉHÁNY MILLIÓ FORINTOT SZOKTAK ADNI, NEM 20 MILLIÁRDOT, A MAGYAR KUTATÁSFEJLESZTÉSBEN MEGHATÁROZÓ ÖSSZEGET.

A kormányhatározat ezen a 20,6 milliárdon kívül megítélt a szegedi egyetemnek is 3,6 milliárd forintot egy nukleáris hulladékkezelési projektre. Ez az amerikai partnerekkel tervezett projekt elsősorban a szegedi rektor Szabó Gáborhoz kötődik, a 20 milliárdos molekuláris ujjlenyomatos téma pedig Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet korábban már Nobel-díjra is esélyesnek gondolt igazgatójához.

Mi lehet a politikai háttér?

A MEGÍTÉLT NAGY ÖSSZEGŰ EGYEDI TÁMOGATÁSOK JÓL PASSZOLNAK PALKOVICS LÁSZLÓ INNOVÁCIÓS MINISZTER AZON CÉLJÁHOZ, HOGY A TUDOMÁNYOS TESTÜLETEKET MEGKERÜLVE, KORMÁNYZATI DÖNTÉSSEL RÉSZESÍTSENEK ELŐNYBEN NÉHÁNY NAGY ALKALMAZOTT KUTATÁSI TERÜLETET.

Az összeg nagyságrendje, és az, hogy ebben az esetben egy kifejezetten ellentmondásos megítélésű pilotprojektet dobnak meg a magyar kutatásfejlesztésben óriásinak számító összeggel, miközben más tudományágak a túlélésükért küzdenek a törvény szerint amúgy nekik járó egy-kétmilliárd forintok önkényes visszatartása miatt, minden korábbinál élesebben jelzi ennek a tudománypolitikának a végletességét.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány úgy ítéli meg, a tudományos közösségnél jobban el tudja dönteni, hogy a fejlesztés alatt álló technológiák közül mi mennyit ér, és mennyit érdemes reszkírozni az innovációjukkal. A kiemelt projekttámogatásoknak mellékesen politikai céljuk is lehet: a szegedi egyetem politikai kinevezéseire több példa is volt mostanában, és a pluszpénz jól jön a Botka László MSZP-s polgármester utáni szegedi korszakban bízó, arra készülő Fidesznek.

Palkovics abban is bízhat, hogy a döntéssel megnyer magának néhány érintettet az MTA-átalakítással kapcsolatban. Talán még németországi viszonylatban is: másfél hónapja német tudományos intézmények jelezték, hogy nagyon aggasztónak tartják az Akadémia átalakítására tett kísérletét, mire Palkovics meginvitálta őket, hogy elmagyarázza a terveket, most pedig egy Max Planck-os igazgató óriásprojektjét finanszírozza meg.

Hogy ez nem lesz ilyen egyszerű, azt egyértelműen jelzi a mostani tiltakozás és a lemondások. Faigel Gyula mellett a board két nagy tekintélyű német tagja távozott, levelük pedig kertelés nélkül figyelmeztet, hogy az átalakítások felrúgják a nemzetközi tudományos szokásokat, és elfogadhatatlanok. 

Az ELI-ALPS működésének sarokpontja, hogy a szervezetet egy nemzetközileg elismert tudósokból álló tanácsadó testület támogatja: a jelen esetben 20 tudósból álló testület javaslatai alapján hozza meg a tudományos vezetés a döntéseit. Az új vezető ezt megkerülve bízott meg egy személyt az átvilágítással, ahol összeférhetetlenség is felmerült, írták a tudósok a lemondó levelükben.

Illetve

A NEMZETKÖZI TANÁCSADÓK  ELFOGADHATATLANNAK TARTJÁK, HOGY MILLIÁRDOS KÖZPÉNZEK ELKÖLTÉSÉRŐL DÖNTSENEK A FEJÜK FÖLÖTT PÁLYÁZTATÁS ÉS ELŐZETES TUDOMÁNYOS ÉRTÉKELÉS NÉLKÜL.

A felmondás és az egész jelenség több kutató szerint annak a tökéletes példája, miért rossz, ha tudományos szempontból nem megfelelő szervezeti struktúra alakul ki, és ha a legfelső vezetés tudományos szempontból inkompetens. Szerintük a lézerkutató központhoz való kormányzati hozzáállás pont azokat a jeleket mutatja, amik a Magyar Tudományos Akadémia esetében is problémát jeleznek: a tudományos közösség megfelelő kontrolljának hiánya, előkészítetlen döntések, a tudományos közösség véleményének negligálása.

Forrás: Index