A tavalyi drámai adatokat is alulmúlva további 48 százalékkal csökkent az idén rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma – írja a Népszava.

 Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma.

Míg 2014-ben 3060-an, 2018-ban már csak 1715-en jelentkeztek, az idén pedig alig 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium, amely az Alfahírt is tájékoztatta az adatokról. Ráadásul a jelentkezők száma 880, nem pedig a felvetteké.

Tapasztalatok szerint sokan már meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, akik pedig mégis, azok harminc százaléka az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon.

Az egyik rendészeti középiskola tanára azt mondta lapunknak: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma,

a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.  

Fénykorában, 2010 előtt 1200 diák is tanult a miskolci rendészeti szakközépiskolában. Az idén szeptembertől azonban – a Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint – jó, ha 200-an megkezdik itt tanulmányaikat. Míg 2010-ben 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en, idén pedig mindössze 303-an. Nem jobb a helyzet az ország másik három rendészeti szakközépiskolájában sem. A körmendibe a tavalyi 328 helyett idén már csak 181, az adyligetibe 501 helyett 276, a szegedibe pedig 246 helyett 150 diák jelentkezett.

– Elkeserítő, hogy már a nyílt napra sem jönnek el, nemhogy jelentkezzenek. Régebben legalább érdeklődtek, de mára teljes az érdektelenség. Azt látjuk, hogy legfeljebb „biztosítékként” adják be a felvételi kérelmet hozzánk is, de ha bekerülnek egy normál felsőoktatási intézménybe, többségében inkább azt választják – panaszkodik az egyik rendészeti középiskola tanára. Szerinte nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben zuhannak a statisztikai adatok: a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni, s nem kell hozzá két évig még az iskolapadba is beülni. Ráadásul ott, ha túlóráznak, megkapják a plusz pénzt, s nem szabadnapokkal fizetnek a túlóráért, mint 2020-tól majd a rendőrségen.  

Korábban megírtuk: a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás.

 Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője szerint a többi fegyveres szakma rendesen szipkázza el a rendőröket, de ezen nem is nagyon lehet csodálkozni: – A honvédségnél közel ötvenezer forint az az illetményalap, amivel a bérek számításakor kalkulálnak, nálunk ez még mindig csak 38600 forint, vagyis a kereset is jóval alacsonyabb. Ha elmennek vagyonőrnek, akkor is jobban járnak, még ha ugyanazt a bért is kapják: a felelősség kisebb. Ráadásul a rendőrök mellékállást is csak korlátozottan tudnak vállalni, a törvény értelmében pedig őket és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik: mindezek közel sem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.  

Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is. A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a pályaelhagyásokban. 

Megéri az államnak fenntartani négy iskolát?

Kérdés, hogy ha ilyen kevés a diák, megéri-e az államnak fenntartani négy iskolát, s fizetni a tanárok bérét pár tucatnyi tanuló okításáért. – A négy közül talán csak az adyligeti intézménynek lehet hosszabb távon létjogosultsága – mondták el a belső folyamatokat jól ismerők.

– Ide ugyanis inkább budapestiek, vagy a fővárosi agglomerációban élők jelentkeznek, akiket később „felszív” az ORFK.

Egy szabolcsi fiatal felnőtt eleve nem tud Budapesten állást vállalni, mert a rendőri fizetéséből nemhogy albérletet, de még a megélhetését is alig tudja finanszírozni.

Ezért leginkább azok maradnak meg a pályán, akiknek a lakhatása a fővárosban megoldott.

Több szakszervezeti vezetővel beszélgetve kiderült: szerintük elképzelhető egy iskolán kívüli oktatási rendszer, ami inkább az állományban lévők továbbképzését szolgálja majd, akár körzeti megbízotti akár bűnügyi szaktanfolyamok levezénylésével.

A Készenléti Rendőrség hat éve hirdet iskolarendszeren kívüli képzést, egyebek között határvadász-oktatást, s ennek révén több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba – ezeket a tanfolyamokat akár a rendészeti szakközépiskolákban is tarthatják. Végső esetben pedig az is elképzelhető, hogy jelentkezők híján ezeket az iskolákat profilváltással karcsúsítják, az ide kivezényelt belügyi állományt egyszerűen visszavezénylik az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok kötelekébe, s ott találnak majd munkát nekik - vélekedtek.

Forrás: Népszava