Elszomorító mértékű a hallgatók lemorzsolódása a magyar felsőoktatásban. A nyelvvizsgák hiánya csak a jéghegy csúcsa, alapképzésben a hallgatók 36, míg osztatlan képzésben 39 százalékos a képzést be nem fejezők aránya. A hallgatók kevesebb mint fele jutott el sikerrel az abszolutóriumig – írja a HVG.
Riasztó mértékben nem jutnak el a hallgatók az abszolutórimig - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A legnagyobb arányban az informatikus hallgatók, de jellemzően a természettudományi képzésben résztvevő hallgatók morzsolódnak le, de az agrár és egyéb műszaki képzések esetében is nagy arányban képzettség nélkül fejezik be felsőfokú tanulmányaikat a fiatalok. Az alapképzésben a lemorzsolódás minden harmadik hallgatót - 36 százalékot - érint, míg osztatlan képzésben még több, 39 százalékot, a magas arány elléne azonban így is csökkentek némileg a számok - 45 százalékra becsülte korábban az OECD.
A problémát tetézi, hogy az alapképzéses hallgatók további 6,8 százaléka még nem végzett, akik 2010-ben kezdték meg tanulmányaikat, némileg szerencsésebbek - 7,2 százalék - a rendszeren belül, de másik szakon folytatta tanulmányait, összességében a hallgatók kevesebb mint fele - 49,5 százalék - jutott el sikerrel a képzés végéig, bár ez nem a diplomát jelenti, rengeteg hallgatónak nincs meg a nyelvvizsgája. Az osztatlan modellben tanulók sorsa sokkal lesújtóbb, mindössze 23,3 százalékuk fejezte be sikerrel az összes tárgyát, a lemorzsolódás mellett pedig 38 százalékuk még mindig tanul, bár a lépzési idő már javában letelt. Mesterszakon meglehetősen sikeresek a hallgatók, 78,2 százalékuk időben, sikerrel jut el a képzés végéig, mindössze egy százalékuk csúszik tanulmányaival, 17,8 százalékos a lemorzsolódás.
A legtöbben informatikai, műszaki-, és agrágképzésben morzsolódnak le, 52 százalékos a lemorzsolódás az informatikusok között. A művészati szakokat és a pedagógusi képzést - persze csak az előbb említettekhez képest - kimondottan könnyű elvégezni, mindössze 15-27 százalékos a lemorzsolódás. Az OECD mérései alapján az érettségizettek 62 százaléka tanul tovább, de mindössze 39 százaléka szerzi meg a oklevelét a némileg régebbi, 2013-as adatok szerint. A 2020-as EU cél, hogy legalább 40 százalékos legyen a lakosság diplomásainak aránya, ez a cél nem teljesíthető, ha a képzésbe kerülő fiatalok sem teljesítik ezt az arányt, azaz nem javítják fel az összpopuláció arányát.
A lap Palkovocs Lászlót idézi, aki a jelenlegi lemorzsolódási arányokat a felére csökkentené. Szerinte kevesen vannak, akik anyagi okokból esnek ki a épzésből, az esetek többségében szerinte "a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll". A tráca minden esetre az idei évtől szigorította az átsorolási szabályokat, azaz még többet kell tanulni, hogy a hallgató ne kerüljön át állami helyről fizetős képzésre. Bevezetik a kompetencimérést is, az eredmények alapján különböző felzárkóztatási képzésekben vehetnek részt a leszakadó hallgatók. Az átjárhatóságon is lazítanak, aki nem tudja alapképzésben befejezni tanulmányait, annak felsőfokú szakképzésben igyekeznek megoldani, hogy oklevéllel fejezze be tanulmányait.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is a lemorzsolóds ellen küzd, Gulyás Tibor elnök 2016 nyarára tervezi egy javaslatcsomag kidolgozását. Az egyik eleme lenne az e-learning, vagyis az online tananyagok elterjesztése lenne, hogy a hallgatók akkor is hozzáférjenek az anyaghoz, ha korlátozott idejük - például munka miatt - nem engedné meg. Korábbi nyilatkozatok alapján a javaslatcsomag nem csak a lemorzsolódásra térne ki, a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok figyelembe vételével tervezi a HÖOK egy új ösztöndíj és támogatási rendszer kialakítását, hogy nagyobb biztonsággal tudjanak a hallgatók tanulmányaikra koncentrálni.
Forrás: HVG
