8 órás munkanap a versenyszférában és akár a közszférában is csak illúzió. Ugyanakkor egy nagyon beégett fogalom, és az állam alkalmazásában lévők eddig ennyit is dolgoztak – írja a HVG.

 A Beatrice egyik legnagyobb slágerét a közigazgatásban dolgozók esetében ideje átírni.

9 óra munkára, ráadásul a pihenés is sok esetben csökkent, mert, hogy 25 helyett ezentúl 20 nap lesz az alapszabadság.

Az ellenzéki képviselők hétfőn ez ellen tiltakozva vonultak ki a Parlamentből, majd végigvonulva a városon, és a kormány EU-s plakátjait átfújva, kisebb bakikkal grafitizve, átvonultak a Nyugdíjfolyósítóhoz. Itt ugyanis már el is kezdték alkalmazni az új szabályokat. A Heti Napló riportja.

A közszférában 60-70 százalékban dolgoznak nők, a Nyugdíjfolyósító Intézetben ez az arány még magasabb, 90%. Ezért mondják az ellenzéki képviselők, hogy a kormány csak szavakban családbarát. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy van egy szabadságokra vonatkozó módosítás, ami épp a családosokat érinti pozitívan. Ez pedig az, hogy a központi közigazgatásban dolgozók esetében megduplázódik a gyerekek után járó pótszabadság.

Így bár az alapszabadság 25-ről 20 napra csökken a családosok ezt jórészt nem érzik meg, sőt lesz akinek több napja lesz.

A Fidesz nem érti a felháborodást, hisz 30%-os átlagos és januárig visszamenőleges béremelés is jár a köztisztviselőknek.

A szakszervezet szerint viszont blöff a 30 százalék, és igazából egy teljes havi bért veszít az állami alkalmazottak jó része. 35 ezer ember dolgozik a központi közigazgatásban, nekik valóban nő a fizetésük is.

Van viszont 35 ezer ember, akit csak a munkaidő emelkedés érint a fizetésemelés már nem.

De mi a 8 órás munkanap története? 1817-ben, a brit ipari forradalom kellős közepén egy gyártulajdonos Robert Owen érezte úgy, hogy nem kellene a munkásokat kizsigerelni, és a 12-16 órás munkaidőt le kellene szállítani 8-10 órára. Tőle származik a már idézett: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás szlogen is.

Majd 70 évet kellett várni, hogy általános követelése legyen ez a munkásoknak. Az első május elsejei felvonulásnak tartott 1886.-os chicagói általános sztrájk a 8 órás munkaidő bevezetéséért zajlott.

Az is tény viszont, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig felduzzasztott vállalatok és állami cégek működtek. Sokszor a dolgozók csak a fejüket vakarták munka helyett, hisz nem volt annyi feladat, mint amennyi ember.

A rendszerváltással, a piacgazdasággal, a versenyszféra szabályainak belépésével azonban ez lényegesen megváltozott. A rossz beidegződések miatt mégis maradt egy túlduzzasztott állami foglalkoztatás, és egy piachoz nem igazodó fizetési, és szabályrendszer. Persze az államnak van felelőssége, hogy a versenyszféra irányába terelje az embereket, ehhez azonban átképzéseket, híd-programokat kellene létrehozni.

Forrás: atv.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ