Több mint 80 ezer munkavállalóra lenne szükség azonnal a magyar gazdaságban - tűnik ki a KSH friss adataiból. A valós szám természetesen ennél magasabb lehet (ez csak a bejelentett munkahelyeket tartalmazza), és az üres álláshelyek száma folyamatosan növekszik. Nem csak a versenyszféra van nehéz helyzetben, hanem olyan ágazatok is, mint az oktatás vagy az egészségügy. Habár egyre több vállalat úgy érzi, hogy a termelésének a növekedését korlátozza a munkaerőhiány, egyelőre a magyar gazdaság növekedését támogatja a jelenség, miután ennek hatására kifejezetten gyorsan növekednek a keresetek, így a fogyasztás is. Azonban a bérrobbanás egyre nehezebb helyzetbe hozza a vállalatokat, ha nem nő ezzel párhuzamosan a termelékenység – írja a Portfolio.

Tavaly október és december között 83 400 üres álláshelyet tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 14%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat.

Az előző negyedévhez képest mérsékelt csökkentést láthattunk, azonban ezt döntően szezonális hatások okozzák.

A versenyszférában több mint 60 ezer dolgozóra lenne szükség, miközben a költségvetési szektorban 20 ezer képzett munkavállaló kellene a statisztikai hivatal adatai szerint.

A 80 ezres szám azonban sokkal kisebb lehet annál, mint ahány dolgozóra valóban szüksége lehet a magyar gazdaságnak.

A Portfolio becslése szerint akár 300 ezer képzett munkavállaló is hiányozhat, de még az óvatos számítások is legalább 200 ezer fővel kalkulálnak.

Egyre több vállalat érzi úgy, hogy a termelésnövekedésének legfőbb korlátja a munkaerőhiány, és egyre nehezebben tudja kielégíteni a növekvő keresletet, ami sokak szerint a magyar gazdaság növekedésének gátja lehet.

Azonban a munkaerőhiány jelenleg kifejezetten gyors bérnövekedéssel jár, ami a fogyasztás és a (lakossági) beruházások oldaláról erős támaszt jelent a GDP-növekedésnek. A PwC friss vezérigazgató-felmérése szerint a szakemberhiány nagyon súlyos probléma Magyarországon is, ami veszélyezteti a termékek minőségét is. A vállalatok félnek attól, hogy piaci lehetőségeket veszítenek el a szakemberhiány miatt, így nem sikerül elérni a növekedési célkitűzést.

Lássuk a részleteket!

Érdekes fejlemény, hogy a feldolgozóiparban már nem nő tovább a munkaerőhiány, továbbra is 22 500 munkavállaló hiányzik, ami megegyezik a 2017 negyedik negyedéves adattal. Ebben szerepet játszhat, hogy

  • a feldolgozóipari vállalatok megrendelései már nem nőnek olyan gyorsan, mint korábban,
  • másrészt elkezdtek olyan gépberuházásokat eszközölni, amelyek hatékonyabb munkavégzéshez vezetnek,
  • harmadrészt kifejezetten alacsonyra csökkentették a felvételi kritériumokat.
  • Végül az is szerepet játszhat a feldolgozóiparban, hogy egyre többen alkalmaznak külföldi munkavállalókat, akik Magyarországra jönnek dolgozni.

Az építőiparban 4700 munkavállaló hiányzott október és december között, ami 65%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az építőipar óriási lendülete - a kis súlyú ágazat a magyar GDP-növekedés egyik legerősebb motorja - miatt nem meglepő, hogy a szektorban egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lakásépítések felfutása és az uniós pénzekből finanszírozott építkezések miatt várhatóan a következő időszakban is komoly munkaerőhiány lehet a szektorban.

Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban az egyik legnagyobb a munkaerőhiány (100 álláshelyből 5,5 betöltetlen), ami a szolgáltatások minőségét veszélyeztetheti. Ide tartozik többek között az épületüzemeltetés, zöldterület-kezelés, takarítás, karbantartás, úttisztítás vagy épp a kéményseprés.

A vendéglátásból 2600-an hiányoztak, ami jelentős, 28%-os növekedés éves alapon.

Ez az az ágazat, ahol a munkaerőhiánnyal az emberek nap mint nap találkoznak. A szakmai szervezetek szerint egyre több vendéglátóhely nem tud kinyitni a munkaerőhiány miatt, szabadságolások idején egyre többen zárnak be, vidéken egyes területeken a tulajdonosnak kell ellátnia alapvető feladatokat (takarítás, recepció). A vendéglátást kifejezetten sújtja a külföldi munkavállalás, hiszen könnyedén el lehet helyezkedni Nyugat-európában.

Kifejezetten gyorsan nőtt a munkaerőhiány olyan kisebb ágazatokban, mint a szállítás-raktározás, az ingatlanügyletek, vagy a szakmai és tudományos tevékenység.
A munkaerőhiány az állami szférában is egyre meghatározóbb jelenség.

Az oktatásban több mint 4 ezer betöltetlen álláshely van (10%-os növekedés éves alapon), az egészségügyből pedig 8600-an (21%-os növekedés) hiányoznak hivatalosan.

A friss adatok némi enyhülést mutatnak az üres álláshelyek tekintetében (döntően szezonális hatások miatt), ugyanakkor továbbra is azt jelzik, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság legsúlyosabb problémája, amire megoldást kell találni. A rekordmagasságba emelkedő foglalkoztatás és a történelmi mélységben lévő munkanélküliségi ráta azt sugallja, hogy újabb reformok szükségesek, amelyek az inaktív rétegeket segítenének a munkaerőpiacra terelni, támogatják a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedést (képzés), vagy éppen megoldást jelentenek a területi problémákra (Nyugat-Magyarországon teljes foglalkoztatás, Kelet-Magyarországon jelentős munkanélküliség). Ellenkező esetben

az egyre feszesedő munkaerőpiac hatására kitartó gyors béremelkedés egyre több vállalatot hoz nehéz helyzetbe, ha a termelékenység növekedés nem tart lépést a bérekkel.

Forrás: Portfolio

 

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ