Totális kudarc a szakképzési reform, állítják szakértők. Az innovációs tárca stratégiája technikummá nevezné át a szakgimnáziumokat és csökkentené a terhelést. Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát a Szakképzés 4.0 című, lapunk birtokába jutott háttéranyag szerint – írja a Népszava.

Az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia első fejezetében a főbb célokat, víziókat fogalmazza meg.

Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

 Az Orbán Viktor kormányfőtől vett idea eléréséhez elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, hiszen a jövőben „az alacsony képzettséggel is betölthető, betanított, operátori munkahelyek száma” várhatóan nagymértékben csökkenni fog. A második fejezet a beismerésé: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken. A fordulat a 2015-2016-os tanévben következett be, amikor a gimnáziumi tanulók aránya meghaladta a szakgimnáziumi diákokét.

A trend nem állt meg: a 2017-2018-as tanévben a szakközépiskolában tanuló 74 ezer és a szakgimnáziumban tanuló 162 ezer diák mellett a fiatalok 43,1 

Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya

– olvasható a dokumentumban.

A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik.

Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és a szülők számára, az általános iskolák oldaláról „nem kielégítő az orientáció”, nem támogatja a szakképzésbe lépést a gyerekek számára. Úgy vélik, a gimnáziumi keretszámok is túl magasak, és „felszívják” azokat a fiatalokat, akiknek – legalábbis a program kidolgozói szerint – a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium.

Megújítanák az állami szakképző intézményeket, erre szolgál a 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program, melynek költségigénye 50 milliárd forint évente. Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe.

 Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának.

Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának. Megújítanák az ösztöndíjrendszert annak érdekében, hogy a diákok „a gazdaság szempontjából fontos” szakmákat válasszák és bent maradjanak a rendszerben. A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz. Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk. Az 13. év végén tett szakmai vizsga lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Mivel az szakképzésben dolgozók oktatók jövedelme átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, speciális életpályamodellt javasol a stratégia. Megújítanák a pedagógus-továbbképzést, a mérnöktanár és szakoktató képzést. Minden szakmai képzésbe beépítenék a digitális tartalmakat.

A Z-generációt megszólítani képes, intenzív marketingkommunikációs kampányokat is indítanának. Létrehoznának egy „munkaerő-piaci előrejelző rendszert” annak érdekében, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet. Növelnék a duális képzésben tanuló diákok arányát a nagyvállalatok szerepvállalásának erősítésével, korszerűsítenék a tanműhelyeket. A program illeszkedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai stratégiájához, valamint a Magyar Nemzeti Bank „180 pont a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért” koncepciójához.

Pénteken tárgyal Palkovics

Holnap találkozik Palkovics László innovációs miniszter Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével, hogy az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának jövőjéről egyeztessenek – értesült lapunk. Az MTA elnöksége kedden úgy döntött: a kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében.

Lovász László az ATV-nek úgy nyilatkozott: nem pályázatként, hanem „igénybejelentésként” tekintenek az ITM által kidolgozott pályázati rendszerre, hiszen a kutatóintézetek alapellátásának forrásait a költségvetési törvény garantálja. Az Akadémia szerint nem életszerű, hogy pályázati pénzekből kelljen fizetniük például a rezsiköltségeket. Az MTA elnöke abban bízik, lesz megállapodás, hiszen

a kormánynak sem érdeke, hogy leálljanak a kutatóintézetek és szétszéledjenek az ottani munkatársak.

Az akadémiai dolgozók közben az érdekvédelemhez fordulnak: egyre többen lesznek szakszervezeti tagok. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: intézetük 440 munkavállalójából egy hónap alatt mintegy százan léptek be a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetébe.

Drámai számok

• Az elmúlt 3 évben mintegy 10 ezerrel csökkent a tanulólétszám az állami szakképző intézményekben.

• Az általános iskolások mintegy 30 százaléka súlyos kompetenciahiányok miatt nem képes versenyképes tudást szerezni.

• A szakmai képzés során a fiatalok 12 százaléka lemorzsolódik.

• 46 százalék azoknak az aránya, akik leérettségiznek ugyan, de szakmai képzés nélkül hagyják el a szakgimnáziumot.

Forrás: Népszava