Egyre többe kerül a megfelelő munkaerő megtalálása a cégeknek, hat év alatt hússzorosára nőtt az egy önéletrajzra számolt toborzási költség – olvasható a Népszavában.

Huszadannyi jelöltet képes ma megmozgatni egy-egy nyitott pozíció, mint hat évvel ezelőtt, mivel egyre több az álláshirdetés, a jelöltek száma viszont jelentősen megcsappant.

Nemcsak a szakképzettséget igénylő területekre, hanem a fizikai munkakörökre is nehéz embert találni.

A raktáros, targoncás, gépkezelő, gépjárművezető állások iránt például 25-30 százalékkal kevesebben érdeklődnek, miközben az ilyen típusú hirdetések száma több mint a duplájára nőtt. A HR-szakembereknek egyre nagyobb kihívást okozó jelenség hátterében a fokozódó munkaerőhiány áll: ma már 84 ezer álláshely betöltetlen.

 A foglalkoztatottak száma nő, a munkanélküliség csökken, vagyis jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a megfelelő munkaerőt.

Mindez a toborzási költségeket is jelentősen megdobja: míg 2012-ben ez egy önéletrajzra számolva 300 forintot tett ki, addig tavaly már 5700 forintot. Hat év alatt tehát a hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség – derül ki a Profession.hu állásportál és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmányából.

 - Ma már minden cég életében húsba vágó kérdés a toborzás, a munkaerőhiány okozta problémákkal mindenütt tisztában vannak. Amikor azonban a pénztárcákat kellene megnyitni, vagy valamit másként csinálni, mint eddig, az már nehezebben megy – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

Mint mondta: átfogó tanulmányukkal ebben szeretnének segítséget nyújtani a vállalatoknak.  A cégek fele egyáltalán nem készít ugyanis létszámtervet, harmaduk nem rendelkezik végiggondolt HR-stratégiával sem. Pedig nem ártana, hiszen ma átlagosan 55 napba telik megtalálni egy új dolgozót, vezetői pozíciók esetén pedig 77 nap is eltelik az igény felmerülésétől a munkaszerződés aláírásáig. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy 30 százalékkal több jelentkezőt vonz be egy olyan álláshirdetés, amelyben szerepel információ a bérekre vonatkozóan is.

De hogy ezzel mennyire nincsenek tisztában a pályáztatók, azt jól jelzi, hogy

jelenleg mindössze az álláshirdetések 5 százalékában tájékoztatnak a várható juttatási csomagról.

A toborzásban a modern technológiák alkalmazása sem mellékes szempont: ha az adott cég karrieroldala nem jól olvasható mobiltelefonon, a jelöltek 40 százaléka megszakítja a keresési folyamatot. Ezen oldalak harmada mégis rosszul jelenik meg a mobilkészülékeken.

Nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem megtartása is folyamatos kihívást jelent a cégeknek.

A Profession.hu-nál például 20 százalékos a fluktuáció – vallotta be Martis István. Ennél jóval nagyobb arányban cserélődnek ugyanakkor a dolgozók a kereskedelemben vagy az iparban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a dolgozókat csak a fizetés nagysága motiválja a munkahely megválasztásában. A 12 ezer munkavállaló válaszai alapján legalábbis

a dolgozók számára a legfontosabb szempont a munka és a magánélet egyensúlya.

Második helyen áll a jó kapcsolat a kollégákkal, harmadik a munka elismerése. A fizetés pedig csak mindezek után következik. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknek nem csupán a fizetésekre kell koncentrálniuk, hanem a megfelelő munkakörnyezet és a tervezhető időbeosztás megteremtésére is.  

Az iskolai végzettség nem minden

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem iskolai végzettségének megfelelő területen dolgozik.

Harmaduk anyagi okok, 15 százalékuk a rugalmasabb időbeosztás, 14 százalékuk pedig a korábbi munkahely megszűnése miatt váltott.

Pályaváltáson ezzel együtt is minden második munkavállaló gondolkodik, igaz, csupán 7 százalékuk jutott el odáig, hogy ehhez valamilyen átképzést is végezzen. Ez a már pályát váltottakra sem igazán jellemző: harmaduk semmilyen át- vagy továbbképzésen nem vett részt. Mindebből az következik, hogy a munkaadóknak - kellő motiváció esetén - nem feltétlenül kell ragaszkodniuk a megfelelő iskolai végzettséghez. A képzések biztosítása ugyanakkor fontos feladat. A BCG és a World Economic Forum közös kutatása szerint a digitalizáció miatt várhatóan eltűnő szakmákban dolgozók megfelelő átképzéssel 95 százalékban találnának más munkát, anélkül viszont csupán 2 százalékban.

Forrás: Népszava

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ