Egy stockholmi közösségi irodahelyiség, az Epicentre még 2015 januárjában felajánlotta az ott dolgozóknak, hogy használjanak beléptetőkártya helyett bőr alá ültetett mikrocsipet. Mostanra több mint százötvenen élnek ezzel a lehetőséggel, beleértve az üzlet vezetőjét is – írja a Magyar Hang.

Tavaly augusztusban a Three Square Market, egy wisconsini cég 80 alkalmazottja közül ötvenen önként vállalták, hogy beültessenek a bőrük alá egy mikroprocesszort, amelyet fizetésre is használhatnak az épületen belül. Melbournben, a Pause Fest nyitórendezvényén 2017 októberében tíz önkéntes kapott ilyen szerkezetet, amely belépőként szolgált a fesztivál területére. Közülük később többen meg is buherálták, hogy az autókulcsukat is helyettesítse.

Nem mindenki rajong azonban az ötletért: a közelmúltban már a brit szakszervezetek is felemelték szavukat a beültetett csipek ellen, szerintük ugyanis ezek az eszközök tovább növelhetik a munkahelyi vezetők hatalmát az alkalmazottak felett.

Az ilyen azonosítók legtöbbje manapság RFID-technológiát alkalmaz, amelynek lényege, hogy egy leolvasó felismeri a csipet, és információt nyer belőle. Manapság leginkább a mobiltelefonos fizetésre használják: egy érintéssel bankkártyát lehet varázsolni a telefonból. Igaz, a kevésbé korszerű RFID-technológiával működő eszköz feltörése nem jár jelentősebb adatveszteséggel. A fejlettebb, NFC-technológiát alkalmazó áramköri lapocskákat egyelőre még nem ültették emberek bőre alá.

Uniós jogot sérthet

– A mikrocsipek beültetése aláássa a kölcsönös bizalmat a munkahelyen – jelentette ki a Magyar Hangnak a brit Szakszervezetek Kongresszusának (Trades Union Congress – TUC) szakértője. Matt Creagh szerint a munkavállalók úgy éreznék, hogy folyamatosan megfigyelik őket, ami sértené az emberi méltóságot. A szakértő leszögezte: hallottak olyan esetekről, hogy a munkavállalók mosdóban töltött idejét is mérték. S mivel a mikrocsipek adattárolásra is alkalmasak, sok mindenre fel lehet őket használni: például a dolgozók mozgását, munkaasztalnál töltött idejét, munkán kívüli időtöltését is mérhetnék vele, és a munkáltató akár meg is büntethetné azt, aki szerinte alulteljesít.

Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben kötelező lehet-e a munkavállalók „mikrocsipelése”, a szakember nemmel felelt. 

Úgy gondoljuk, hogy ez az európai emberi jogi egyezmény nyolcadik cikkelyébe ütközne, amely a magánélethez való jogot védi. Ráadásul egészségi és biztonsági vonzatai is vannak a beültetéseknek

– fejtette ki Creagh.

Megkerestük a beültetésekkel foglalkozó brit Bioteq szakértőjét, Steven Northamet is, aki lapunknak arról beszélt, hogy jelenleg ezek az eszközök nem gazdaságosabbak, mint a hagyományos belépőkártyák.

– A csipek sokkal drágábbak – magyarázta a szakértő. Kérdésünkre elmondta, az eszközök nincsenek speciálisan védve, de a beültetés miatt elvesztésük vagy fizikai eltávolításuk sokkal nehezebb. – Jelenleg is dolgozunk azon, hogy a mikrocsippel lehessen fizetni, de még nem tudjuk, milyen védelemmel látják majd el a jövő ilyen eszközeit – tette hozzá, majd azt is megjegyezte: – A munkahelyeken pedig nem hiszem, hogy bármi megváltozna – lényegében csak az ember személyiét ültetik a kezébe.

A jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat?

Annak érdekében, hogy kiderítsük, mit tartanak vonzónak az elektronikus implantátumban azok, akik mégis beültetik az azonosítókat, megkerestük Zoltan Istvant, aki az amerikai Emberfölötti Párt (Transhumanist Party) elnökjelöltjeként kampányolt 2016-ban, a gépekkel való „szorosabb együttműködésre” ösztönözve az amerikaiakat.

Az aktivista az emberiség jövőjét a technológiában látja, három éve az első amerikai közszereplők között vett részt mikrocsip-beültetésen. – Ez nyitja a házam főbejáratát, így amikor futni vagy szörfözni megyek, nem kell magammal cipelnem a kulcsaimat – jegyezte meg tréfásan.

A magyar származású aktivista úgy látja, a jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat.

– A kocsimat is el tudnám vele indítani, de mivel ez érvénytelenítené a lopásbiztosításomat, ezt a funkciót még nem használtam. Úgy látom, a következő lépés a fejlesztésben az lesz, hogy fizetőeszközként széles körben is használni lehessen, tehát a pénztárcát is felválthatjuk majd egy rizsszemnyi csippel.

Az elveszthető dolgok minimalizálása nem hangzik rosszul. De a folyamatos adatlopásokat és számítógép-feltöréseket követően érdemes óvatosnak lenni. S vajon szeretnénk-e identitásunkat, pénzünket, autó- és lakáskulcsunkat egy helyre tenni?

Arról nem beszélve, hogy munkahelyi csip esetén főnökeink valóban mindent tudhatnának rólunk.

Forrás: Magyar Hang