Orbán Viktor miniszterelnök hosszú idő után először tartott sajtótájékoztatót, amelyen hosszabban lehetett őt kérdezni különféle témákban, beszélt hosszabban a gazdaságról is. Több kijelentése viszont kisebb megütközést keltett, ezek közül kiemelnénk a munkaerőhiány témájában tett egyik állítását, miszerint nem is tesz rosszat a gazdaságnak a munkaerőhiány – írja az Index.

Szerinte:

 A gazdaság szempontjából pozitív, hogy nincs elegendő munkaerő. Így állt elő az a helyzet, hogy ha ma valaki munkást akar, lasszóval kell fognia. Az alku urai nem a vállalkozók, hanem a dolgozók. Ilyenkor egyetlen dolgot lehet csinálni: több fizetést adni a munkásoknak és több képzést kell biztosítani.

A kijelentés második része kétségkívül igaz. Sokan tapasztalják, hogy részben a munkaerőhiány is tolja felfelé a béreket Magyarországon, a munkavállalók alkuereje megnőtt a munkaadókkal szemben.

De azzal a kijelentéssel, hogy a gazdaság egésze számára a munkaerőhiány ne lenne kedvezőtlen, sokan vitatkoznának, és az éves 4 százalék feletti növekedést célul kitűző Orbánt is meglepetések érhetik, ha nem tekinti problémának, hogy kezdenek elfogyni az országból a munkások.

Az áhított növekedést visszafogja

Inkább bele sem fog valaki egy lakásfelújításba, mert nem talál szakembert, a cégek elhalasztják, vagy nem valósítják meg a beruházásaikat, fejlesztéseiket, kisebb éttermek, üzletek bezárnak, mert nem, vagy csak túl drágán találnak munkaerőt. Tehát a munkaerőhiány kimondottan visszafoghatja a gazdaság bővülését, nem véletlenül tartja ezt évek óta a magyar gazdaság legsúlyosabb problémájának több szakmai szervezet.

Még a magyar gazdaság ügyeiben Orbán által az egyik legfontosabb szervezetnek tartott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is beszélt arról, hogy

ha nem lesz változás a munkaerőhiány kérdésében, azt a magyar gazdaság növekedése is megsínyli.

Úgy számolt, hogy a munkaerő-eláramlás akár 2 százalékkal is visszafoghatja a GDP-bővülést. Parragh szavait a statisztikák is megerősítik.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által negyedévente közölt munkaadók körében végzett felmérésből például az derül ki, hogy

a magyar ipari cégek csaknem 93 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkaerőhiány korlátozza a termelésüket.

Ezzel az ipari kategóriában Magyarország vezet az Európai Unió tagállamai között, és az is látványos, hogy a második helyen végző Lengyelországban már csak a cégek nagyjából felét zavarja a munkaerőhiány. A cégek panaszait érdemes valamekkora távolságtartással kezelni, de ez minden országra igaz, az adatok egymással valószínűleg különösebb gond nélkül összevethetők. 

Visszaüthetnek a munkaerőhiányra adott válaszok

Ráadásul az sem biztos, hogy a munkaerőhiány egy bizonyos szinten túl illetve hosszabb távon annyira jó a munkavállalóknak. A leginkább érintett ágazatokban már most is tapasztalható, hogy a dolgozók a korai kiégését és az elvégzett munka minőségét kockáztatva csak állandó túlóráztatással tudják fenntartani a normál működést. Ez persze több pénzt hoz a konyhára annak, aki munkavállalóként részt vesz benne (épp ezért nem lázadoznak nyíltan tömegek), de ha az alapfizetésből is elérhető lenne egy kielégítő életszínvonal, valószínűleg nem sokan választanák az állandó pluszmunkát a szabadidejük rovására.

A népszerűtlen túlóratörvényt is a munkaerőhiány miatt hozták, és a beterjesztői igyekeztek bizonygatni, hogy amennyiben megváltozik a munkaerő-piaci helyzet, bármikor módosítható.

Ám nem nehéz olyan helyzetet elképzelni, hogy egy recesszió miatt ismét nem a dolgozók lesznek erősebb alkupozícióban, de a törvény változatlan marad, és ha valaki munkát akar kapni, kénytelen lesz "önként" elvállalni a 400 túlórát. 

Ez nem egy örökké tartó állapot

Azt is érdemes számításba venni, hogy amit munkaerő- vagy szakemberhiányként emlegetünk, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással. A nemzetközileg mobil tőke és munkaerő korában piacon egy ilyen állapot csak átmenetileg állhat fenn, előbb vagy utóbb beáll az egyensúly. Ennek egyik oldala a bérek növelése, vagyis a kínálati oldal (tehát a munkavállalók) számára az állások vonzóbbá tétele, a másik oldala pedig a kereslet (tehát a munkaadók és az ő beruházásaik) elvándorlása illetve az automatizáció lehet.

A jövőben beálló egyensúlyi állapothoz valószínűleg mind a két tényező hozzájárulna, vagyis azok a cégek, akiknek még magasabb bérek mellett is megérné Magyarországon termelni, maradnának és fizetést emelnének. Azok pedig, akiknek nem, elmennének máshova, ahol még olcsóbb a munkaerő.

A bérnövekedés a termelékenység növekedése nélkül rontja az ország versenyképességét, és fokozott inflációhoz vezet, ami egy bizonyos szint fölött okozhat gondokat. A cégek, beruházások esetleges elvándorlása pedig nyilván veszélyezteti a kormány által kitűzött növekedési célokat. És akkor arról az eshetőségről még nem is beszélhetünk, hogy mi van, ha a versenyszférában nagyobb béremelési tartalék van, mint az államiban, és ez a helyzet fokozatosan elszipkázza a dolgozókat a közszolgáltatások területéről; egy takarékra tett állami szféra (ide értve az oktatást, egészségügyet, szociális ellátórendszereket) szintén nem biztos, hogy az emberek jó életminőségét segíti elő. 

Európa-szerte gond, nincs jó recept

A képhez ugyanakkor hozzátesz, hogy a munkaerőhiány nem csak Magyarországot, sőt nem is csak az alacsony és közepes jövedelmű országokat érintő jelenség, hanem lassan egész Európában küzdenek vele (elsősorban a lakosság elöregedése miatt).

Ez nehezíti a multicégek dolgát is, nem olyan szimpla a helyzet, hogy ha az egyik helyen elfogytak a munkások, akkor csak odébb települnek néhány száz vagy ezer kilométerrel – minél nagyobb hozzáadott értékű árukat termelnek, annál kisebb a mozgásterük. 

Ennél fogva valószínű, hogy (hacsak nem következik be radikális népesedési fordulat, vagy nem veszik el a robotok a munka oroszlánrészét)

a megfelelően képzett munkaerő szűkössége olyan gazdaságlassító tényező lesz, amivel hosszú távon számolnia kell a fejlett világbeli politikusoknak.

Különösen, hogy a gazdasági értelemben egyfajta megoldást jelentő nemzetközi migrációra egyre élesebb ellenállás a válasz a politikai térfélről, a brexittől kezdve a bevándorlásellenes populista pártok megerősödésééig minden efelé mutat.

Forrás: Index