A hallgatók csaknem harmada egyáltalán nem végez munkát a tanulmányai mellett, és az egyetemisták havonta mintegy száztizenkilencezer forintot fordítanak költségeik fedezésére – derült ki a Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.

A tanulmányok melletti munkavállalás leggyakoribb indokaként a megélhetési költségek fedezését nevezte meg a hallgatók hatvanegy százaléka

– hívja fel a figyelmet A felsőoktatás szociális dimenziója Magyarországon című gyorsjelentés, amely a Felvi.hu oldalon olvasható. Mint írják, körülbelül negyvennyolc százaléknyian említették, hogy enélkül nem engedhetnék meg maguknak a felsőoktatási tanulmányokat. Az összes hallgató fele vélte úgy, hogy a munkája szorosan vagy nagyon szorosan kapcsolódik a tanulmányaihoz – olvasható a Magyar Hírlapban.

A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek között jelentős arányban, csaknem harminchárom százalékban találhatók olyanok, akik egyáltalán nem végeznek fizetett munkát a tanulmányaik mellett. Ugyanakkor

több mint harmaduk – 35,5 százaléknyian – egész évben, a félévek közben és a szünetekben egyaránt dolgoznak.

A hallgatók 12,7 százaléka kizárólag a szünidőben vállal munkát, és körülbelül öt százalék azok aránya, akik folyamatosan vagy alkalomszerűen, de csak a szorgalmi időszakban dolgoznak.

„A munkavállalás formája az életkorral is változik, és a tanulmányok munkarendjével, valamint a lakhatási formával is összefüggést mutat” – mutatott rá a felmérés.

A huszonkét éven aluliaknak csupán tizenkét százaléka, a huszonöt-huszonkilenc éveseknek több mint fele, a harminc éven felülieknek pedig nyolcvankét százaléka dolgozik folyamatosan.

A kollégiumban élők közül huszonkilenc százalék vállal munkát az egyetemi félév közben alkalomszerűen vagy állandóan, a szüleikkel élőknek valamivel több mint a fele, az önállóan lakóknak pedig hatvanöt százaléka.

A hallgatóknak egyébként harminchét százaléka a szüleivel él.

A kollégisták aránya 18,3 százalék, míg a más formában – egyedül, barátokkal vagy saját családjukkal – élők aránya 43,7 százalék.

A kutatás foglalkozott a hallgatók bevételeivel és kiadásaival is. Az adatok alapján

a válaszadók havi átlagos összbevétele körülbelül százötvenezer forint, a szülőkkel együtt élő fiatalok körében százhuszonhétezer forint, a nem szüleikkel élő hallgatók esetében pedig százhatvannégyezer forint.

Az egyetemisták havonta mintegy száztizenkilencezer forintot fordítanak költségeik fedezésére, aminek nagy része – százötezer forint – megélhetési költség, a tanulmányi kiadások tizenháromezer-hatszáz forintot tesznek ki.

Megállapítható, hogy megélhetési költségekre a nem a szüleikkel élő hallgatók költenek lényegesen többet, míg a szüleikkel együtt élőknek a tanulmányi kiadásai magasabbak.

Forrás: Magyar Hírlap