Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.
A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret.
Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné.
A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz.
A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell.
A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára.
A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.
Még tart a lendület
Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt.
Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.
Forrás: Népszava
