Sok kérdésünk volt a rendőrséghez azután, hogy a szerda és csütörtök esti demonstráció vége felé a körbevett tüntetőket csak a nevük kamerába mondása után engedték ki a rendőrgyűrűből. A tüntetőket illetve újságírókat előtte már igazoltatták - szintén a rendőrgyűrűben -, de ezt nem vették fel, csak külön a nevüket – írja  a HVG.

A korábban ismeretlen gyakorlat

a TASZ szerint jogszabályellenes, ugyanis az igazoltatás lezárulta után nincs jog a rendőrségnek bemondatni senkivel a nevét, és a személyi szabadságát sem korlátozhatja, míg az Adatvédelmi Hatóság elnöke nem lát problémát, miután szerinte az egészet egy eljárásnak - vagyis az igazoltatás részének - kell tekinteni.

A Belügyminisztériumot hiába kérdeztük, megkeresésünket továbbpasszolta az ORFK-nak. Amelyet külön is megkerestük, a tárca előtt. A rendőrség órákkal később egy mondatban válaszolt.

Megnéztük a rendőrségi törvényt, az igazoltatásról szóló passzusban ez nincs részletezve, a 83. paragrafus viszont úgy szól, a rendőrség a törvény alapján kezelhető személyes adatokat a többi között

igazoltatásból, képfelvételből, hangfelvételből, kép- és hangfelvételből

gyűjtheti. A válasz alapján talán ez a hivatkozási alap, azonban

továbbra sincs magyarázat arra, miért alkalmazza ezt az eszközt a rendőrség.

Az ügyben megkerestük a Független Rendészeti Panasztestületet, ahol rendőri jogsértés gyanúja esetén panaszt lehet tenni. A kérdéseinkre még nem kaptunk választ, azonban úgy tudjuk, a szerdai, csütörtöki rendőri fellépés miatt péntek délelőttig nem kaptak panaszt.

Forrás: HVG