2017-ben 572 408 fő volt a belföldi vándorlásban részt vevők száma, majdnem 100 ezer fővel több, mint 2012-ben - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal "A belföldi vándorlás aktuális trendjei, 2012-2017" című, nemrég közzétett elemzésében. 2012 és 2017 között két fő folyamat határozta meg a belföldi vándormozgalom irányát, az egyik a Budapestről történő kiköltözési hullám újbóli felerősödése, a másik pedig a gazdaságilag elmaradottabb területekről az ország fejlettebb régióiba való vándorlás – írja a Portfolio.
A belföldi vándorlásban részt vevők száma és összetétele
2017-ben 572 408-an vettek részt a belföldi vándorlásban, ami majdnem 100 ezer fős növekedést jelentett 2012-höz képest. Ennek nagyobb része kapcsolódott az elsősorban iskolakezdéssel és továbbtanulással kapcsolatos úgynevezett ideiglenes vándorláshoz, azonban az elmúlt öt évben az állandó vándorlásban részt vevő száma megközelítette az ideiglenest.
Megjegyzés: ezer lakosra vetítve 2012 és 2017 között 48-ról 58 főre nőtt a belföldi vándorlási szám, amiben az ország népességének közel 154 ezer fős csökkenésének is szerepe volt.
2017-ben az állandó vándorlás ezer főre jutó arányait tekintve a legmobilabb életkori csoportok a 30-34, illetve a 0-4 éveseké volt, ami mögött a családok lakóhely-változtatása, illetve munkavállalási célú vándorlás állhat. Az 1990-es évek elején még a 20-24 éveseknél volt a legmagasabb az állandó vándorlás intenzitása (ezer lakosra számítva 54 fő), majd egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódott el a hangsúly.
Az ideiglenes belföldi vándorlásban résztvevők korstruktúrája hasonló képet mutat, mint az állandó vándorlóké, mégis fontos különbségeket tapasztalhatunk. A 20-24 és a 25-29 évesek a legmobilabbak, ami a más településen folytatott tanulmányoknak tudható be.
A belföldi vándorlás iránya és területi jellemzői
Regionális szinten Pest és Nyugat-Dunántúl tekinthető a belföldi vándorlók célterületeinek, a vizsgált periódus mindegyik évében pozitív volt a vándorlási egyenlegük. Pest megye vándorlási egyenlege a 2000-es évek elején, illetve közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően ismét meredeken növekvő tendenciát mutat. Nyugat-Dunántúl vándorlási többlete elsődlegesen a Győr-Moson-Sopron megyébe áramlóknak köszönhető, de Vas megyébe is a vizsgált hatéves periódus során végig többen érkeztek belföldről, mint amennyien elhagyták.
Mindeközben Dél-Dunántúlról, Észak-Magyarországról, Észak-Alföldről és Dél-Alföldről vándoroltak el arányaiban a legtöbben. A leggyengébb népességmegtartó ereje Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyének volt.
A következő ábrán látszik, hogy Budapest vándorlási egyenlege masszívan pluszos volt, 2017-ben viszont már többen költöztek el a fővárosból (elsősorban az agglomerációba), mint amennyien oda érkeztek.
Még látványosabb a következő grafika, ami a belföldi vándorlás kiindulási és célállomásait, illetve ezek egymáshoz viszonylását mutatja.
Megjegyzés: A diagramon a megyék közötti vándorlási kapcsolatokat jelenítette meg a KSH, az egyes megyék közötti oda- és elvándorlások különbözetei alapján. A pozitív vándorlási egyenlegű megyékhez azt a három megyét rendelték, ahonnan a legnagyobb vándorlási nyereségük származott, míg a negatív vándorlási egyenlegű megyék mindegyikéhez három olyan megyét kapcsoltak, amelyekkel a népességcsere-folyamataik leginkább veszteségesek voltak. A diagramon a nyíl iránya jelzi, hogy hová vándorolnak többen, a nyíl színe pedig azt jelzi, hogy honnan vándorolnak el. A nyilak méretei a migrációs egyenlegek nagyságát tükrözik. A pozitív vándorlási egyenlegű megyéket zöld színnel jelöltük.
A belföldi vándorlást befolyásoló tényezők
A gazdasági környezet szorosan összefügg a belföldi vándorlás folyamataival. A 2012 és 2016 közötti időszakban az ország gazdasági teljesítménye − az egy főre jutó GDP alapján − 708 ezer forinttal nőtt. Kiemelkedő növekedés Nyugat-Dunántúlon volt mérhető, de Budapest és Közép-Dunántúl is az országos átlag felett teljesített, míg a legkisebb mértékű növekedés Dél-Dunántúlra volt jellemző.
Budapest kivételével a vándorlási különbözetek alapján kibocsátó régiók (vagyis ahonnan többen vándoroltak el, mint amennyien érkeztek) gazdasági növekedése az országos átlag alatt maradt, míg a vándorlási nyereséggel rendelkező régiók egy főre jutó GDP-jének emelkedése - Pestet leszámítva - meghaladta a 708 ezer forintot. Budapest és Pest vonatkozásában a fordított trendre az szolgálhat magyarázatul, hogy a fővárosból Pest megyébe kiköltözők munkahelye általában Budapesten van, így ott járulnak hozzá a termeléshez - mutat rá a KSH.
Egy-egy térség munkaerőpiaci helyzete is hatással van a vándorlási folyamatokra. A vándorlási nyereséggel rendelkező régiók és Budapest 2017-es munkanélküliségi rátája jócskán az országos átlag alatt maradt, míg Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl esetében kiugróan magasak voltak az arányok. A 2017-ben leginkább negatív migrációs egyenlegű Észak-Alföldnek volt a legmagasabb a munkanélküliségi rátája.
Forrás: Portfolio
